Rács mögé kerülhet a becstelen megtaláló

Becsületes megtalálók bukkantak rájuk egy-egy padon, buszon, váróteremben vagy szórakozóhelyen. Nem vitás: ennél jóval több holmit hagynak el, felejtenek itt-ott az emberek, ám sokaknak eszükben sincs visszajuttatni a könnyen jött portékát a tulajdonosnak.

– Úgy gondolják, joguk van megtartani, használni vagy éppen értékesíteni a holmikat, hiszen „ők találták”. Ezzel azonban szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el – tudtuk meg a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bűnügyi osztályán. A talált tárgyakat a rendőrségen vagy a városházán lehet leadniuk a megtalálóknak. Pontosabban fogalmazva ez nem lehetőség, hanem állampolgári kötelesség. A jogszabály kimondja: a megtalálónak mindent meg kell tennie, hogy a gazdátlan értéket visszajuttassa tulajdonosának. Vidéken a körzeti megbízottaknak, városokban a rendőr járőröknek, iskolákban az intézmény titkárságán, kórházban a biztonsági szolgálaton tehetik meg bejelentésüket és „felajánlásaikat” az emberek.

Akiket nem kiiskolázott lelkiismeretük késztet erre, megteszi a törvény szigora: ha ugyanis valaki nem adja le, juttatja vissza a „találmányt” 8 napon belül, 20 ezer forint értékhatár alatti károkozás esetén jogtalan elsajátítás szabálysértés miatt pénzbüntetést, ennél értékesebb holmi magánál tartásáért pedig akár egy év szabadságvesztést kaphat a bűncselekményt elkövető, „becstelen” megtaláló. A városházára, rendőrségre, okmányirodába bevitt tárgyakról gyors jegyzőkönyv készül. Amennyiben a tulajdonos már bejelentette a lopást vagy eltűnést, és az ügyben nyomozás folyik, a megtalálót kihallgatja a rendőrség, és lefoglalja a szóban forgó tárgya(ka)t.

Ballai Béláné nem tudna nyugodtan aludni éjszaka, ha megtartaná a talált pénzt. – Mindent megtennék, hogy visszajuttassam jogos tulajdonosának. Engem tisztességre neveltek a szüleim, bántana a lelkiismeret, ha nem így tennék – felelte.

Férje, Ballai Béla sosem hagyott el, illetve talált semmit. – Nem esnék kísértésbe, ha sok pénzre bukkannék valahol. Nem azért, mert felvet a gazdagság, hanem mert minden pénznél többet ér a becsület, és én is kerülhetek hasonló helyzetbe. Visszajuttatnám a gazdájának – szögezte le.

Csapó Tibor így válaszolt: – Pénzt már hagytam el, nem került elő. Ha gazdátlan összeget találnék, természetesen megtartanám. Ha viszont nyilvánvaló, ki hagyta el, nem engedné a lelkiismeretem, hogy „lenyúljam”.

Iski Gergő szüleihez fordulna tanácsért. – A gazdátlan mobiltelefon és iratokat „elmesélik”, kihez tartoznak. A pénzre nincs ráírva, kié volt... – morfondírozott a tizenéves diák.

Hell Ferencnében fel sem merülne, hogy megtartsa a talált pénzt. – Az nem az enyém, nincs jogom hozzá! Sajnos egyszer a buszon elveszítettem vagy kilopták a táskámból a pénztárcámat, üresen találtam meg a busz végén... – mesélte szomorúan.

A Nyírkércsen lakó Severnyák Nikolett példás lelkiismeretről tett tanúbizonyságot. – Egyszer találtam egy pénzzel teli irattárcát, becsületesen visszajuttattam a gazdájának – mondta

- Palicz István -