Bár megyénk is jelentős szerepet vállal a honi alkoholfogyasztás új alapokra helyezésében és az ehhez szükséges minőségi, hungarikumnak számító nemes nedűk előállításában, tény: nem a borászatunkról vagyunk híresek. Ám ennek ellenére megyénk is képviseltette magát a világ borlovagjainak idei találkozóján!

Tavaly a franciaországi Toulouse-ban tartotta éves összejövetelét a nemzetközi borrendek szervezete, a Federation Internationale des Confréries Bachigues (FICB), idén Magyarország volt a házigazda május végén. A bor nagyköveteinek három napos közgyűlése alatt a magyar borrendekkel, borászokkal, s persze borainkkal és gasztronómiánkkal ismerkedtek a vendégek több napon át és több helyszínen. S hogy miként kapcsolódtunk mi ehhez? Egy borlovaggal dr. Kardos Csaba személyében, aki a bár több településünk életét segíti jegyzői minőségben, a Hajósi Szent Orbán Borlovagrend tagja.

Minden Nyíregyházán kezdődött el

– Az első lépést ezen az úton akkor tettem meg, amikor Nyíregyházán 2004 tavaszán megalakult egy borklub illetve létrejött borbaráti közösség. Heti egy estén kóstoltunk végig egy-egy szép sort, kaptunk képet nagyszerű borok révén arról, hol tartanak ma a magyar borvidékek. Időnként meghívtunk egy-egy sikeres borászt, aki személyesen mutatta be díjnyertes borait – említi a teljesség igénye nélkül Gere Attilát, Bock Józsefet, Vida Pétert, Lőrincz Györgyöt. A vendégek között nemzetközi sikereket elért borászok, sommelier bajnokok is megfordultak, így e baráti kör tagjaként rendkívül alapos, mély és friss ismeretekre tett szert.

– Az értékelések 99 százalékában magyar borokat teszteltünk, csupán összehasonlításképpen néztünk meg néha külföldi bort. Meggyőződhettünk arról, hogy a magyar borok nemzetközi szinten is versenyképesek, sőt, a legjobbak az élmezőnyhöz tartoznak. Külön öröm, hogy rengeteg fiatal, az új generációhoz tartozó borász szakember dolgozik és alkot nagy dolgokat a szakmában – osztja meg az elmúlt években szerzett tapasztalatait Kardos Csaba. Gondnak tartja azonban, hogy e tényt hazánkban még mindig csak egy szűk kör ismeri és értékeli.

2009-ben avatták borlovaggá

E borbaráti találkozók egyikén járt Nyíregyházán a Hajósi Szent Orbán Borlovagrend nagymestere, Kollár Ferenc is, országosan elismert szakember, aki felfigyelt Csaba ismereteire, pontos értékelésére a bírálatoknál, és persze e nemes szakma iránti nyitottságára, érdeklődésére. Mindez a borlovagrend kapujába segítette, s miután ajánlója is akadt Ágoston László személyében, 2009. május 24-én elérkezett az avatás nagy pillanatához. Hajóson ez egy rangos rendezvény, csak Németországból több ezer érdeklődő kíséri figyelemmel minden évben. Hajós a világ egyik legnagyobb pincefaluja, s a betelepített, ám jó magyarrá váló svábok alapozták meg a borászatot több száz évvel ezelőtt, s a leszármazottak szívesen térnek vissza.

– A szertartás látványos volt, de minden előzetes ajánlás ellenére a nagy nyilvánosság előtt még ki kellett állni egy próbát: ismeretlen mintákat adtak rögtönzött elbírálásra – említi, hogyan zajlott a végső alkalmassági teszt, ám mivel bizonyította rátermettségét, átvehette a lovaggá ütéséről szóló diplomát. („Több diplomám van, de ez az egyik legbecsesebb” – jegyzi meg őszinte mosollyal…). Lovaggá ütötték hát, s nem kisebb személyiség társaságában, mint dr. Kovács Tamás, Magyarország legfőbb ügyésze. Együtt váltak méltóvá a díszruha és a szalagrend viselésére, és ennek köszönhetően kapcsolódott be a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének munkájába, s lett részese a világtalálkozónak.

Nagy sikere volt a magyar boroknak

– A rendezvény lehetőséget adott arra, hogy Magyarország 22 történelmi borvidékéből néhányat bemutassunk a világ minden tájáról érkezett szakembereknek, s ezzel együtt kulturális, történelmi, idegenforgalmi, turisztikai és gasztronómiai értékeinket is megismertessük. A francia, spanyol, ír, német, angol, holland, japán s más nemzetiségű vendégeket előbb Budapesten, az Európa Hajón fogadtuk, ahol két borstandot rendeztek be: az egyik a magyar, a másik a külföldi borokat kínálta kóstolásra. Nos, a vendégek előbb a külföldi borokhoz mentek, ám amikor a magyar borokat is megkóstolták, ott is maradtak, ott alakultak ki a beszélgető csoportok egész estére – jelzi a tetszésnyilvánítás ékes bizonyítékát Kardos Csaba.

A kongresszus, a szakmai értekezés helyszíne Esztergom volt, míg a magyar borok világából Szekszárdon, Villányban, Egerben és Tokajban kaptak ízelítőt.

Fantasztikus borkultúra kelt új életre

– Mindenki láthatta: Magyarországon egy fantasztikus borkultúra kelt új életre a rendszerváltás után. A magyar borászatot 1945 és 1990 között mennyiségi termelésre kényszerítették, de nem kellett húsz év, hogy újra világszínvonalra küzdje fel magát. Látni kell azonban, hogy sok még a munka: fejleszteni kell az ágazatot, jóval erőteljesebb marketingre van szükség, melyből nálunk (más tradicionális bortermelő országokkal ellentétben) hiányzik az állami program és segítség.

Ugyanakkor a lakosság szemlélete is változtatásra szorul: már az oktatással be kellene vinni a köztudatba a magyar bor tiszteletét, felnőtt kori kulturált fogyasztását. A magyar világhírességek között a gyerekek Puskás Öcsi és a Rubik kocka mellett ismerjék meg a világhírű magyar borokat is, mert mire felnőtté válnak, kellő megbecsüléssel és alázattal nyúlnak majd hozzá – hívja fel a figyelmet egyfontos szempontra Kardos Csaba borlovag.

- Nyéki Zsolt -