Közös költségnek túros a háta

19:32: Házimozira bezzeg

futja...

– Amíg édesanyámmal

éltem egy fedél alatt, lakója

és közös képviselője is

voltam ugyanannak a társasháznak –

meséli Kiss Bálint, aki

két éve mintegy 300-350 lakás

képviseletét látja el

Nyíregyháza

belvárosában és

lakótelepein. A fiatal vállalkozó

szerint a gazdasági válság okozta

anyagi gondok a befizetett, illetve be nem fizetett

közös költségek

statisztikáiban is tükröződnek.

– A nem fizetők aránya mintegy 30

százalék, vagyis minden harmadik-negyedik

lakó nem tud vagy nem akar fizetni. Ha

átmeneti pénzzavarba kerül egy

család, ütemezett

részletfizetéssel próbálunk

enyhíteni a terhein. Akiket azonban teljesen

hidegen hagy ez a kötelezettség, és

fizetési hajlandóságuk a

nullával egyenlő, előbb

fizetési felszólítást

kapnak, majd megindul egy hosszadalmas és

költséges bírósági

eljárás, amelynek végén

akár jelzálogot is bejegyezhetnek az

adós ingatlanjára!

Elszomorító, hogy sokan egyszerű

hanyagságból mulasztják el a

folyamatos befizetéseket, szó sincs

„kenyérkérdésről”,

s csak a felszólítás után

egyenlítik ki több hónapos

restanciájukat – mondta Kiss

Bálint.

A közös költség

mértékével kapcsolatban –

amely 3 ezer forinttól akár 10 ezer

forintig is terjedhet – hozzátette: az

összeget a lakóközösség

döntései és a

társasházak eltérő

adottságai befolyásolják. –

A lift, a világítás, a

takarítás, a

felújítási alap

mértéke és a

társasház-biztosítás

értéke egyaránt rányomja

bélyegét az egy családra eső

havi költségekre.

18:05: – Ha a

közös költség

hátralékot felhalmozók miatt a

többi, rendesen fizető lakó terhei

nőnének, azzal felmentést

adnánk a nemfizetőknek –

mondja Kutiné Zám

Katalin, a hatvan társasház

és mintegy 1800–2000 lakás

képviseletét ellátó

Zám-Kuti Ingatlankezelő és

Szolgáltató Bt. képviselője,

s hozzáteszi: ez azonban nem jelenti azt, hogy

ne okozna feszültséget a lakók

között a nemtörődöm

tulajdonosok hozzáállása.

– Társasházanként

körülbelül tíz

százalék azok aránya, akik

rendszertelenül fizetik a közös

költséget, ám ezzel az

egész ház hátrányba

kerül a szolgáltatók felé.

Ilyenkor általában a tartalékalap

jelent segítséget: a jövőbeni

felújításokra gondolva egy

bizonyos összeg beépül a

közös költségbe, ehhez lehet

nyúlni ilyen esetekben. Az biztos, hogy sok

tulajdonos nem azért nem fizet, mert nincs

rá pénze, és olyanok is vannak,

akik a rendelkezésükre álló

támogatási lehetőségekkel sem

élnek, holott megtehetnék. Ezzel nemcsak

maguknak okoznak kárt, hanem az egész

háznak és bizony, vannak ebből

feszültségek. Nem egyszer a közös

képviselőt bírálják a

lakók azért, mert nem szedte be a

szükséges összeget, holott ha valaki

nem akar fizetni, ő semmit sem tehet.

– A közös költség

hátralékot felhalmozók előbb

fizetési felszólítást, majd

fizetési meghagyást kapnak, és per

is lehet a dologból, de akár

jelzálogbejegyzést is kérhetnek a

nemfizetőkkel szemben. – Ez utóbbi

lehetőséggel nem szoktunk élni, mert

magas eljárási költségekkel

jár, mi pedig nem akarunk pluszterheket rakni a

nem fizető tulajdonosokra: a célunk az,

hogy kifizessék a hátralékukat

– mondja Kutiné Zám

Katalin, aki hozzáteszi: az

általuk képviselt házakban

még sem kizárásra, sem

szolgáltás-korlátozásra nem

került sor a hátralékot be nem

fizetők miatt.

A megyeszékhelynek vannak olyan részei,

ahol a közös költség alig haladja

meg a háromezer forintot, máshol

közelít a hatezerhez, de vannak olyan

társasházak is, melynek lakói

több, mint kilencezer forintot fizetnek. A

közös költség, mint megtudtuk,

több összetevő eredménye.

Mértékét meghatározza, hogy

van-e az adott házban

főállású

házfelügyelő, vagy

takarító, vagy hogy működik-e

benne lift. A

szemétszállításért

minden városrészben ugyanannyit kell

fizetni, de például az áram

ára eltérő lehet, annak

függvényében, hogy az adott

ház környékén mennyi a

természetes fény. Számít az

is, a ház képez-e

felújítási alapot, s ha igen,

ennek mértéke mekkora.

- Száraz Ancsa -