Zaklató kontra zaklatott Nyíregyházán

Azt viszont nem mondta, hogy mindez egy zaklató miatt volt. Csak nemrég szánta rá magát, hogy elmesélje a történetét.

„A férjemmel nyaralni mentünk négy évvel ezelőtt, és megismertünk egy férfit, aki ugyanott szállt meg, ahol mi. Kissé „bogaras” volt, de sosem szerettem a diszkriminációt, ezért ugyanúgy bántam vele, mint bárki mással. Nem kellett volna. Elkezdett betegesen rajongani értem.

Egy idő után terhessé vált, hogy akárhova mentem, mindenfelé követett engem. Ha egy rossz szót szóltam neki, szélsőségesen reagált: azzal fenyegetőzött, hogy megöli magát. Ha szépen megkértem, hogy hagyjon békén, egy ideig nyugton lehettem, aztán minden kezdődött elölről. Történt olyan is, hogy nagyon felmérgesedett, és különböző tárgyakat dobált felém. A nyaralás így rémálommá vált.  

Kinyomozta a telefonszámom, hívogatott, ha pedig nem ért el, akkor bement a munkahelyemre, és ha nem talált ott, a munkatársaim zaklatta azzal, hogy engem keresett. Kínosan éreztem magam, de nem tudtam mit tenni, hiszen tisztában voltam vele, hogy beteg. Volt, hogy egy ideig nem hallottam róla, aztán minden előröl kezdődött. A családja természetesen őt védte, és engem hibáztattak azért, mert nem tudtam megérteni, hogy nem akar rosszat, csak „barátkozni”. Így tőlük sem várhattam segítséget.

Aztán hála az új törvénynek végre jogi úton is megvédhettem magam. Ideáig nem fajult az ügy, de ezzel elértem, hogy mindenkinek érdeke legyen, hogy az egész abbamaradjon, ezáltal sikerült kompromisszumot kötni. Lassan két éve már, hogy nem keresett, az utcán is többször összefutottunk, de idegenként mentünk el egymás mellett.”

A folytatásban szakértőt kérdezünk arról, hogy mi minősül zaklatásnak és mit tanácsos tenni ilyen esetben.

Kapcsolódó cikkek:

• Munkahelyi zaklatás: büntetés várható
• Zaklatás Nyíregyházán
• Börtön jár a zaklatásért
• Utolsó csepp

K.A.