A szavak ereje fontos a bírósági perekben

A szavak erejét ősidők óta ismerjük. A sámán varázsigéket duruzsolt a tűznél, a későbbi évszázadokban pedig a szónokok mondtak lelkesítő, nagy hatású gyújtóbeszédeket. Bár napjainkban gyakran csak szavakat, félszavakat pötyögünk be a telefonunkba, vannak még olyan helyek – így a bírósági tárgyalótermek is –, ahol szükség van a kifejezések meggyőzőerejére érveléskor, az igazság felderítésekor. 
Nyugodtan nevezhetjük a szavak emberének a Nyíregyházán élő dr. Perger Ádám ügyvédjelöltet, hiszen rendszeresen jól szerepel a perbeszédversenyeken. Tavaly októberben Debrecenben az Észak-Alföldi Területi Ügyvédi Kamarák rendezvényén az első lett, novemberben pedig Budapesten az Országos Ügyvédjelölti Perbeszédverseny országos döntőjében a második helyet szerezte meg. 
Hogyan született meg az ötlet, hogy részt vesz egy perbeszédversenyen? 
– Tulajdonképpen már több perbeszédversenyen is részt vettem, először 2021-ben indultam el egy ilyen megmérettetésen. Dr. Marjay Döme, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti tagozat elnöke megkeresett, lenne-e kedvem részt venni egy perbeszédversenyen. Igent mondtam, ugyanis az egyetemi tanulmányaim során is már több hasonló viadalon részt vettem, mert úgy gondolom, ez a szakma esszenciális részét képezi, hiszen a valóságban is ezt csinálja az ügyvéd. A bírósági tárgyalásokon büntetőügyekben fel kell szólalni, a bíróságot meg kell győzni a saját érveimnek az igazáról. Úgy érzem most is, helyesen döntöttem, amikor igent mondtam. Akkor első lettem a területi megmérettetésen és az országos döntőben is. Tavaly harmadik lettem a területi versenyen, és az idén is felkért a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara, hogy képviseljem a versenyen. Ezt a megtisztelő felkérést nem utasíthattam vissza, így megint elindultam. Az ilyen versenyt az ügyvédjelölteknek hirdetik, hiszen az ügyvédjelöltség még a tanulási időszak szerves részét képezi. Az egyetemi tanulmányok során gyakorlati készségekből alig szerzünk gyakorlatot, illetve nemigen szerzünk tapasztalatot, hiszen főleg a jogszabályok ismeretéről kell számot adnunk a vizsgákon. Dr. Csák Zsolt, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője az országos döntőben azt mondta: valaki úgy születik, hogy tud beszélni, valaki meg úgy, hogy majd megtanul. Az egyetemnek lenne a feladata, hogy aki nem tud beszélni, azt megtanítsa, aki pedig tud, annak legyen lehetősége különböző versenyeken vagy perszimulációkban részt vennie. 
Ön melyik kategóriába tartozik: aki már tudott beszélni, vagy aki megtanult beszélni az évek folyamán? 
– Ezzel a kérdéssel kapcsolatban fontos megemlítenem édesanyámat, Pergerné Hangácsi Olgát, hiszen jelentős szerepet játszott abban, hogy ilyen teljesítményeket el tudtam érni. Rakamazon jártam német nemzetiségű általános iskolába, édesanyám első osztályos koromtól kezdve felkészített engem német szavalóversenyekre. Számos helyi és országos versenyen vettem részt, majd Nyíregyházán a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban is részt vettem hasonló megmérettetéseken. A kérdésre visszatérve mondhatnám, hogy is-is, de az biztos, hogy édesanyámnak meghatározó szerepe volt mindebben. Sokat köszönhetek dr. Szűcs Lászlóné dr. Siska Katalin ügyvédnőnek, aki az egyetemi témavezetőm és az ügyvédi irodában, ahol dolgozom, a principálisom, ugyanis ő is lehetőséget biztosított a versenyeken való részvételre, és a sikereimet a közös munka eredményének fogtam fel. 
Mondhatjuk, hogy az évek során egyre jobban belelendült a versenyzésbe, és szinte már élvezte? 
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élveztem, mert egyrészt örültem, hogy van ilyen lehetőség, ahol a mindennapos tényleges szakmai munkát gyakorolhatjuk, ugyanakkor az ember megvillanthatja a saját képességeit is. Tesztként is fogtam fel, hiszen ha az ember az ügyvédi pályán képzeli el a jövőjét, akkor próbálja ki magát. Visszajelzést jelentenek a versenyek. A 2021-es első hely számomra is hihetetlen volt, mert nyíregyházi ügyvédjelölt első alkalommal érte el ezt a szép sikert. Örültem, mert öregbíthettem a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara hírnevét, ugyanakkor számomra is visszajelzés volt, hogy a munkának van értelme. Akkor voltam elsőéves ügyvédjelölt, s az a siker nagy inspirációt jelentett a további munkámban. 
Hogy lehet felkészülni egy ilyen versenyre? Fel lehet rá készülni egyáltalán? 
– Fel lehet rá készülni, hiszen sok ügyvédjelölt-kolléga nem csak büntetőjoggal foglalkozik a mindennapi életben, s ők is szép és hatásos perbeszédeket mondtak a versenyeken. Tény, hogy nincs sok idő a felkészülésre. A területi verseny előtt egy, az országos döntő előtt két napot kapunk. Amint megkapjuk a jogesetet, kutatómunkát kell végeznünk. Elő kell venni a régi tankönyveket, át kell nézni bírósági eseteket, analógiát kell alkalmazni, hogy más bírósági jogesetekből mit lehet rávetíteni a versenyre feladatul megkapott jogesetre. A kutatómunka után jön a retorikai rész. Szeretném hangsúlyozni, hogy dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara tiszteletbeli elnöke is kiemelte, hogy ez nem egy színjátszókör, de nem is jogesetmegoldás. Ha jogesetmegoldás lenne, akkor a megoldást csak be kellene küldeni, és vége. A perbeszédverseny lényege, hogy retorikával kell a jogi érveket előadni úgy, hogy az érthető legyen, élvezhető legyen még egy laikusnak is. Amiben kiemelkedtem a többiek közül, hogy én fejből mondtam a perbeszédemet, nem pedig felolvastam, mint a többiek. Ezt a zsűri ki is emelte az értékelésnél. Szerintem sokkal hitelesebb akkor az ember, ha nem a papírra támaszkodik, a zsűri is úgy érzi, hogy a versenyző komolyan vette a felkészülést. Néhány versenyzőtársam a papírjait és a tankönyveit forgatta a perbeszéd mondása közben. Szerintem ez nem stílusos, hiszen a retorikai értéket tönkretették. 
Milyen témákat kellett kibontania a 2023-as versenyeken? 
– A területi döntőben a jogeset arról szólt, hogy történt egy testi incidens, a vádlott hasba szúrta a sértettet. Csakhogy előzetesen a sértett leütötte a vádlottat, aki a földre került, s reakcióként, ösztönös védekezésként szúrta hasba a sértettet. A jogeset szerint az ügyészség megvádolta emberölés kísérletével, nekem nyilvánvalóan az enyhébb ítéletre kellett törekednem. Arról kellett meggyőznöm a bíróságot, hogy ez nem emberölés kísérlete, hanem súlyos testi sértés, mivel nyolc napon túl gyógyuló sérülésről volt szó. Tulajdonképpen a jogos védelem iskolapéldájának lehet tekinteni ezt az esetet, nem lehet felelősségre vonni az embert, s így erre a vázra építettem fel a perbeszédemet. Az országos döntőben már bonyolultabb volt a helyzet, ugyanis két vádlott volt, két perbeszéddel kellett készülni. Aljas indokból, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolta őket a bíróság, nekem pedig azt kellett bizonyítanom, hogy valójában rablás történt, ugyanis az a személy, akit a két vádlott botokkal megvert, kórházba került, és négy hónap múlva tüdőgyulladásban hunyt el. 
A versenyeken megszerzett tapasztalatokat a mindennapi munkában fel tudja használni? 
– Teljes mértékben fel tudom használni, ugyanis éppen van egy olyan ügyem, ami a regionális verseny jogesetéhez hasonló. De említhetném a retorikát, a rögtönzőképességet, ezek mind olyan dolgok, amiket fel lehet használni nap mint nap a tényleges bírósági körülmények között is. 
Részt vesz majd a 2024-es versenyen is? 
Az idén februárban letelik a hároméves ügyvédjelölti joggyakorlatom. Szívesen versenyeznék még, de inkább készülök a szakvizsgára, hiszen az is sok-sok elfoglaltságot jelent majd a számomra a jövőben.