2023.01.19. 14:13
Az orvos előre eldöntötte: ölni fog
Az elmeorvosi és pszichológiai szakértői vélemények olyan mértékben eltértek egymástól, hogy a Debreceni Ítélőtábla új bizonyítás felvételét rendelte el, s tárgyalást tartott dr. S. Dan román orvos ügyében. A férfi 2016. augusztus végén orosi otthonában főbe lőtte volt szerelmét, s annak férjét, majd Romániába szökött.
Fotó: HBN/Molnár Péter
Az ítélőtábla csütörtöki tárgyalását követően dr. Helmeczy László, a sértett családjának jogi képviselője lapunknak felidézte: az orvos 2016 nyarán a Tokaji úti piacon 2000 euróért vásárolt egy Magnum pisztolyt és 12 töltényt, majd eljött augusztus 31-e. Az Oroson élő család a gyerekek első tanévnyitó ünnepségére készült. Az orvos a gépkocsijába betette a kerékpárját, a ház közelében leparkolt, biciklivel hajtott tovább, arra várt, hogy a nő hazaérjen. Az asszony, amikor meglátta a férfit, bekiabált a férjének, s a kocsit nyitva hagyva, a táskáját sem kivéve, elindult a házba. Követte őt az orvos, s ahogy a férj a vallomásában fogalmazott, azt mondta, hogy megöllek, és egymás után kétszer lőtt.
– Az ikrek szeme láttára hunyt el az édesanyjuk, esélye sem volt túlélni a sérülést, édesapjuk pedig csak a véletlennek és a gondos orvosi ellátásnak köszönhetően maradt életben, de azóta is mozgásában korlátozottként él, s segítséggel maximálisan ellátja a gyermekeit – mondta dr. Helmeczy László.
Kegyetlen kivégzés
A Nyíregyházi Törvényszék első fokon kimondta, dr. S. Dan bűnös előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt, amiért életfogytig tartó szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra, Magyarország területéről végleges kiutasításra ítélte, azzal, hogy a fegyházbüntetésből legkorábban 25 év után bocsátható feltételesen szabadlábra. Ezt fellebbezte meg az ügyészség, az aljas indokból elkövetett minősítést, valamint a feltételes szabadlábra bocsátás legkorábbi idejét 35 évben kérte megállapítani. A vádlott és a védője az ítélet hatályon kívül helyezését, a büntetés enyhítését kérte a fellebbezésben részbeni téves minősítés és az enyhítő körülmények miatt.
– Kegyetlen kivégzés volt, erre nem lehet más kifejezést használni – fogalmazott dr. Helmeczy László. Mint kifejtette, az ellentétes szakértői vélemények abból adódtak, hogy a család által felkért magánszakértők, nem ismertek minden iratot.
– Amikor dr. S. Dan Romániába szökött, majd a rendőrség az európai elfogatóparancs alapján elfogta és kihallgatta, kétszer is bevallotta, azért vette a fegyvert, hogy megölje R. V-t, aki helyette a családját választotta, valamint a nő férjét, R. L.-t is. A tárgyaláson most rákérdeztem, s kiderült, ezt a vallomást ők nem is látták. Így amikor a szakértői véleményüket meghozták, mondhatták azt, hogy az orvos korlátozottan cselekvőképes állapotban követte el a tettét. A bíróság által kirendelt szakértők ezzel teljesen ellentétes véleményt adtak, ami alátámasztotta, hogy előre eldöntötte, meg fogja ölni őket.
A Debreceni Ítélőtábla elhalasztotta a tárgyalást, a magánszakértők pedig megismerhetnek minden iratot, s a tanács arról később dönt, hogy kiegészíthetik-e a magánszakvéleményüket a szakértők, illetve arról, hogy a csütörtöki tárgyalásról – betegség miatt – távolt maradt magán pszichológus szakértőt még meghallgatják-e
Iszonyatos tárgyi súlya van
– A magyar kriminalisztikában is ritka, hogy egy olyan ember, aki a gyógyításra, mások életének a megmentésére esküdött fel, két kisgyermek előtt lője fejbe a szüleiket. Ennek iszonyatos tárgyi súlya van. A veszteség pótolhatatlan és összegben sem kifejezhető – nyomatékosította a család jogi képviselője, akitől megtudtuk azt is, hogy az orvos hozzátartozói nagyon jó módban élnek, a vádlott testvére a tanúkénti kihallgatásán úgy nyilatkozott, hajlandóak kártérítést fizetni, ami folyamatban van.
– Remélem, emiatt nem kell majd külön pert indítanunk, hiszen a további pereskedésre végképp nincs szüksége egy olyan családnak, amelyben egy csökkent munkaképességű apa él a két félárva gyermekével, akik talán soha nem tudják feldolgozni azt a borzalmat, amit végignéztek és átéltek, s azt a tényt, hogy anya nélkül kell felnőniük – mondta dr. Helmeczy László.
A következő tárgyalás időpontját hivatalból tűzik ki, a jogerős ítéletet követően dr. S. Dan a büntetését Romániában fogja letölteni, addig marad letartóztatásban és a tiszalöki börtönben.
BM
A román orvos perét tárgyalták
Fotók: Molnár Péter„Rövidzárlat” alatt lőtt-e a román orvos?
A szakértői vélemények ellentmondásait kell feloldani másodfokon.
A Debreceni Ítélőtáblán kezdődött csütörtökön másodfokon a pere annak a román orvosnak, aki 2016 augusztusában Nyíregyházán fegyverrel lelőtte azt a nőt, akivel korábban viszonyt folytatott, és a nő férjét. Az asszony meghalt, a férj maradandó fogyatékossággal, súlyos egészségromlással gyógyult meg. Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2022 márciusában dr. S.D. vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt. Ugyanakkor a bíróság végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről a román állampolgárságú elkövetőt és rendelkezett arról is, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban 25 év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, cselekményének aljas indokból elkövetettkénti minősítése, valamint feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja 35 évben történő meghatározása érdekében fellebbezett. A vádlott és védője hatályon kívül helyezésért és enyhítésért fellebbezett.
A másodfokú eljárás arra irányul, az ügyben keletkezett elmeorvosi, pszichológusi vélemények közötti ellentmondást tisztázza. Ennek érdekében a csütörtöki tárgyaláson 5 szakértő jelent meg e területről, illetve egy további szakértő betegség miatt nem tudott ott lenni.
Dr. Gömöri Olivér tanácsvezető bíró ismertetése szerint abban valamennyi szakember egyetértett, hogy a 60 éves vádlott személyisége diszharmonikus, agresszióra időnként hajlamos, énközpontú, indulatkitörések jellemzik, kudarctűrő képessége alacsony. Nem tudta elfogadni, hogy későbbi áldozata véget vetett a viszonyuknak, a nő visszaszerzése „monomániájává” vált.
A bíróság által kirendelt szakértők szerint habár a vádlott a bűncselekmény idején mentálisan beszűkült tudatállapotban volt, ez nem jelent tudatzavart, kóros elmeállapotot. A tett előtt gépkocsit vezetett, ami egy komplex tevékenység, utána elrejtőzött, ami nagyon is tudatos magatartás.
A védők által felkért magánszakértők úgy vélik, az elkövetés idején a férfi súlyosan beszűkült tudatállapotban volt, enyhe-középfokban korlátozottan tudta csak felmérni cselekménye következményeit. Szerintük az, hogy „hadonászva” lőtt, ezt támasztja alá. Korábban öngyilkosságot tervezett, ezért szerzett be fegyvert, végrendeletet is készített, azért halogatta ennek elkövetését, mert folyamatosan bizakodott a kapcsolat megújításában. A szakvéleményükben javasolták, hogy az esetleges kóros elmeállapot kiszűrésére végezzenek a férfin MR-vizsgálatot.
A bíróság által kirendelt szakértők a fenti véleményt ellentmondásosnak tartják, melyben szakszerűtlen elemek is vannak. Szerintük az MR-vizsgálat indokolatlan, a szakvélemények közti eltérést szemléletbeli különbségek magyarázzák; az ő véleményük a „tankönyveknek” megfelelően, csak szakmai alapelveket figyelembe véve íródott, állításaik alátámaszthatóak.
S. D. (akinek segítségére szükség esetére jelen volt egy tolmács, de a férfi jól, akcentus nélkül beszél magyarul) a bírónak azt mondta: egyfajta „blokkolás” alatt állt, csak beszélni akart a nővel, a pisztolyt azért vitte, hogy megmutassa, azzal akarja megölni magát. Ekkor nyílt az ajtó, belépett az férj, s ő nem gondolkodott, lőtt.
A magánszakértők „rövidzárlattal” magyarázták a férfi tettét, amire a bírósági szakértők annyit mondtak, hogy ezt az indokot először hallják. Rögtön cáfolták is: ilyen esetben valamilyen indulat csúcsán elkövet valaki valamit, de azonnal látja, mit tett, ő maga szalad segítségért, később súlyos bűntudata lesz. Megjegyezték: a „rövidzárlat” pillanatnyi állapot, valóban létezik, s habár kizárja arra a pillanatra a beszámíthatóságot, az angolszász jogrendben már nem fogadják el korlátozó tényezőként.
A másik oldal szakértői szerint a „rövidzárlat” egy általánosabb definíció, utána hosszabb ideig is tarthat a felismerés és visszarendeződés.
A bíró kérdésére az előbbi szakértők elmondták, a vádlott vallomását nem fogadták el kész ténynek, csak azt állapították meg, amit igazolni is tudnak, így például nem tisztázott számukra, hogy S.D. „hadonászott” vagy célzottan lőtt. E ponton kiderült, hogy a másik oldal szakértői főként a vádlott által elmondottakra tudtak támaszkodni, nem állt rendelkezésükre minden szükséges iratanyag. Köztük az sem, mely a vádlott Romániában tett vallomását tartalmazta, és amiben a sértettek védelmét ellátó ügyvéd szerint az szerepel, hogy S.D. ölési szándékkal vette a fegyvert, s amire S.D. a bírónak azt mondta, „semmi köze” ahhoz a vallomáshoz, csak aláíratták vele.
Az ügyész indítványozta, hogy a szakértők minden iratot kapjanak meg, és ez alapján adjanak magyarázatot a véleménykülönbségre. A bíróság később dönt erről.
SzT