Egymilliós ígéret a szabadulásért

A Nyíregyházi Törvényszék három vádlottat befolyással üzérkedés bűntettében, míg másik két elkövetőt befolyás vásárlásának bűntettében mondott ki bűnösnek. A befolyással üzérkedő vádlottakat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a befolyást vásárlókat pedig egyenként 375 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.

Befolyással üzérkedés

– Két vádlott vonatkozásában még nem jogerős az ítélet, aminek a tényállása szerint a befolyást vásárló vádlottak egy kábítószer-kereskedelem miatt letartóztatásban lévő fiatalember hozzátartozói. Az apa és após azért, hogy a fiú letartóztatását megszüntessék, felvették a kapcsolatot egy ismerőssel, aki felajánlotta, hogy barátai segítségével el tudja intézni a letartóztatott szabadlábra helyezését.

– A befolyással üzérkedő vádlottak egymillió forintban állapították meg a szabadulás árát, amit a magát belügyminisztériumi dolgozónak kiadó vádlott a hivatali kapcsolataira hivatkozva garantált. Az ajánlatot a vádlottak elfogadták, és megígérék, hogy a kért összeget kifizetik.

A pénz nem cserélt gazdát

Egy budapesti áruháznál találkoztak a vádlottak, azonban a kért összeget, bizalmatlanság miatt nem cserélt gazdát. A befolyást vásárló vádlottak a megállapodást megváltoztatva a kért összeg másfél-kétszeresének megfizetésére tettek ajánlatot arra az esetre, ha valóban szabadlábra kerül a letartóztatásban lévő rokonuk. Mivel a befolyással üzérkedő vádlottaknak semmilyen ráhatásuk nem volt a letartóztatás megszüntetésére, így sem a hozzátartozó szabadítására, sem a pénz átadására nem került sor – áll a Debreceni Fellebviteli Főügyészség közleményében.

Ügyvédi honorárium

Dr. Simon Ernő fellebviteli főügyész hozzátette, a törvényszék ítélete ellen csak a befolyás vásárlásában bűnösnek kimondott vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést. A felmentés érdekében fellebbező vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, azzal védekeztek, hogy az egymillió forintos megállapodás egy „sztárügyvéd” honoráriuma lett volna. Védekezésüket azonban a lehallgatási anyagok cáfolták, azokból egyértelműen megállapítható, hogy a pénzt nem ügyvédi munkadíjra, hanem egy olyan hivatalos személy befolyásolására szánták, aki intézkedni tud azért, hogy rokonuk szabadlábra kerüljön.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyása mellett indítványt tett vagyonelkobzás alkalmazására is. Bár ügyészi fellebbezés hiányában a terheltek büntetése nem súlyosítható, a hatályos büntetőeljárási törvény értelmében a vagyonelkobzás intézkedés nem esik a súlyosítási tilalom alá. A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.

KM