Gusztustalan trükk: ismét felbukkantak Nyíregyházán, és a pénzünkre pályáznak

Nem a kistelepüléseken jellemző, hanem Győr, Budapest és Nyíregyháza az „unokázós csalók” terepe. – Az elkövetők általában telefonkönyvből hívják fel a potenciális célpontokat, de az is előfordul, hogy előzetesen a kiszemelt áldozat lakókörnyezetében puhatolóznak, vagy a közösségi oldalakon, beszélgetésekben megadott információkat felhasználva teszik hihetővé a történetet – mondta lapunknak Kovács Andrea alezredes. Ezek általában arról szólnak, hogy az idős ember hozzátartozóját baleset érte, pénzre van szüksége.

– Hosszú szünet után az utóbbi időben ismét felbukkantak az úgynevezett „unokázós csalásos” telefonhívások. Közös jellemzőjük, hogy a bűnözők telefonon hívnak fel idős embereket, majd a csaló a kiszemelt áldozat hozzátartozójának, az unokájának, gyermekének, valamilyen rokonának adja ki magát, vagy azt mondja, hogy az ő megbízásából telefonál – mondta Kovács Andrea, a megyei rend­őr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának kiemelt főelőadója. Az alezredes elmondta: csak július elsején három ilyen eset történt Nyíregyházán. Kettő kísérlet maradt, egy idős férfitól azonban 890 ezer forint készpénzt és 500 ezer forint értékű ékszert vittek el a csalók. A nő sírva, eltorzított hangon kérte az „édesapját”, hogy karambolozott, és a másik autóst ki kell fizetnie, vagy baj lesz. Az idős bácsihoz egy férfi ment el az értékekért.

Vezetékes számot hívnak

– Az elkövetők módszerei nagyon kifinomultak, a forgatókönyv tökéletes, minden apró részletre figyelnek, így volt, hogy hangszálsérülést hazudva hitették el a sértettel, miért nem ismeri meg a saját lánya hangját, majd egy magát rendőrnek kiadó férfinak adta át a telefont. Amikor a néni azt kérte, hogy a lánya menjen haza, letették a telefont – avatott a módszerek részleteibe az alezredes. Egy másik esetben a néni azért nem adta át az összekészített egymillió forintot a csalóknak, mert közben hazaérkezett a valódi lánya, és kiderült, semmilyen balesete nem volt az unokájának. A másik néni pedig már a hívás alatt gyanút fogott, és egyszerűen letette a telefont. Ilyen hívás esetén gyanakodni kell, a feltett keresztkérdések lebuktatják a csalót. Fontos a visszajelzés, az a helyes, ha leteszi a telefont, és hívja a rokonát. Azt is tudni kell, hogy hivatalos személy – mentő, rendőr, tűzoltó – soha nem kér készpénzt. Ez a bűncselekmény vidéki kistelepüléseken – ahol szinte mindenki ismeri egymást – nem jellemző, Nyíregyháza, Győr és Budapest az „unokázós csalók” terepe – tette hozzá Kovács Andrea. Az elkövetők általában vezetékes telefonszámokat hívnak, régi telefonkönyvekből, de ma már a közösségi oldalak beszélgetéseit is felhasználják az információszerzésre, mert hihető történetet kell előadniuk.

Ne higgyünk el mindent!

– A bűnmegelőzési előadásokon arra is felhívom az idősek figyelmét, hogy a névtáblájuk, postaládájuk se árulja el, hogy egyedül élnek. A 70, 80 év felettiek másképp szocializálódtak, más erkölcsi norma alapján élnek, nekik az adott szó még felér egy szerződéssel, fel sem tételezik, hogy bárki rosszat akar nekik, s arra nem is gondolnak, hogy velük ez megtörténhet. Ha azt mondja nekik valaki a telefonba, hogy rendőr, megvan bennünk a hivatásos személyekkel szembeni tisztelet, a segítőkészségük is nagyobb. Mondjuk el az időseknek, mire figyeljenek, hogy tudják, hogyan próbálják őket becsapni, az értékeiket elvenni – hangsúlyozta az alezredes. – Fontos, hogy legyen meg mindenkiben egy „egészséges bizalmatlanság”, és ne higgyünk el mindent, amit mondanak.

BM