Kapcsolati erőszak – Arra kényszerítette a férje, hogy a kutya tányérjából egyen

Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne borzolná a közvéleményt olyan bűncselekmény, amelyet hozzátartozók sérelmére követnek el. Május elején az ismert színészt, Szilágyi Istvánt a megalapozott gyanú szerint a saját fia verte agyon, két héttel ezelőtt pedig Dombrádon egy fiatal nőt az élettársa bántalmazott úgy, hogy belehalt a sérüléseibe. Úgy tudni, egyik esetben sem az volt az első alkalom, amikor a bántalmazó kezet emelt későbbi áldozatára. Az ilyen esetek nagy részében a sértettek a félelem, a szégyen, a közös vagyon vagy a gyerekek miatt nem lépnek ki a bántalmazó kapcsolatból, és az sem ritka, hogy csak véletlenül derül fény a négy fal között történtekre.

Nincs tettenérés

– Ez történt annak az idős hölgynek az esetében is, akit a férje arra kényszerített, hogy a kutya tányérjából egyen, az ügy pedig csak azért került bíróság elé, mert amikor a férfi széttört a fején egy tányért, mentőt kellett hívni, akik értesítették a rendőrséget – mesélte lapunknak dr. Béda Anikó, aki azon ügyészek egyike, akik a Nyíregyházi Járási Ügyészségen a kapcsolati erőszakkal foglalkoznak.

Azt mondja, a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények bizonyítása az átlagostól eltérő gondolkodásmódot igényel, ezen eseteknél ugyanis nincs tettenérés, a közvetlen tanúk szinte minden esetben családtagok, s mivel a sértettek nem fordulnak orvoshoz, és vagy egyáltalán nem, vagy csak későn kérnek segítséget, kevés a bizonyíték.

– Mivel ezen bűncselekmények rendkívüli csoportot képeznek, nagyon fontos, hogy szorosan együttműködjenek a szociális ellátórendszer, a rend­őrség és az ügyészség szakemberei – mondja az ügyész, aki maga is tagja e jelzőrendszernek, és aki joggal lehet büszke arra, amit a kollégáival együtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elértek: az ilyen típusú bűncselekmények többségében jogerősen elítélik a vádlottat, felmentéssel évente egy-két ügy végződik csupán.

Iránymutatást adtak ki

– Az áldozatok védelme érdekében tett óriási lépés volt, hogy 2013-tól a Btk. új tényállásként állapítja meg a kapcsolati erőszak bűncselekményét, ám kezdetben a rendszer mégsem működött hatékonyan. Sokat gondolkodtunk azon, mit tehetnénk, és úgy döntöttünk, írásbeli iránymutatást adunk ki a rendőröknek. Azt kértük, hogy az ilyen esetekben ne csak az utolsó cselekményt vizsgálják, ami önmagában például egy testi sértés lehet, hanem ha van, a korábbiakat is: merüljön fel bennük a gyanú, hogy akár kapcsolati erőszakról is szó lehet. A rend­őrök rövid időn belül megértették a kapcsolati erőszak belső tartalmát, ráéreztek arra, melyek a leglényegesebb információk, a legfontosabb kérdések. Ez pedig meghozta az eredményét, ugyanis az általunk készített iránymutatás lett az alapja annak az anyagnak, amit később országosan is kiadtak.

– A megyében nemcsak a jogerős elítélések száma volt a legmagasabb, de a kényszerítő intézkedések – ez lehet letartóztatás vagy távoltartás elrendelése – száma és aránya is, ami nem véletlen: amikor megvannak a feltételek, mi hivatalból intézkedünk, hogy a bíróság rendelje el.

– Ez ezért fontos, mert így el tudjuk különíteni a feltételezett elkövetőt és a sértettet, aki, ha eltelik egy kis idő, és érzékeli a fenyegetettség megszűnését, bízni fog a hatóságokban. El meri mesélni, mi történt, és arra is rájön, hogy képes a bántalmazója nélkül élni – mondja dr. Béda Anikó, aki elismeri: lelkileg nem könnyű feldolgoznia ezeket az eseteket.

Első díjat nyertek

– Amikor találkozom egy idős hölggyel, akinek konyhakövön kell aludnia, mert a férje erre kényszeríti, vagy egy nyolc hónapos terhes kismamával, akit rendszeresen ver a férje, számomra az a legfontosabb, hogy legyen elég bizonyíték ahhoz, hogy a bíróság elítélje a bántalmazót. A sikerhez az eljáró ügyész fokozott érzékenységén túl arra is szükség van, hogy egy kézben összpontosuljanak a családon belüli erőszak gyanúját felvető bűnügyek. Ha ez így van, az ügyész emlékszik a korábban indult büntetőeljárásokra, tisztában van azzal, milyen nehézségek merültek fel, esetleg mi volt az, ami megkönnyítette a bizonyítást. Az a lehető legrosszabb eset, amikor a sértett visszavonja a vallomását, mert akkor semmit sem tehetünk, és minden folytatódik tovább, nemegyszer a gyerekek szeme láttára. Ám a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény orvosolta ezt a problémát, mivel a sértett gyanúsítottra tett vallomása akkor is felhasználható a nyomozás során, ha a bíróságon megtagadja a vallomástételt. Óriási csalódásként élem meg, ha nem sikerül jogerősen elítélni valakit, akiről tudjuk, hogy bántalmazza a hozzátartozóját, nekem ezekben a helyzetekben az segít, hogy olyan vezetőim, kollégáim vannak, akik ilyenkor is biztatnak, támogatnak. De szerencsére csak nagyon kevés eset végződik így, ami nagy öröm – mondja Anikó, aki a tapasztalatait nemrégiben egy olyan pályamunkában is összefoglalta, amit dr. Garai Renátával készített, és amit a Kozma Sándor emlékére kiírt pályázatra nyújtottak be.

– Renáta az elmélet, én a gyakorlat oldaláról közelítettem meg a kapcsolati erőszak ügyeit, és megmutattuk, hogyan lehet új alapokra helyezni az ügyészség és az Országos Kriminológiai Intézet együttműködését. Miután első díjat nyertünk, felkértek bennünket publikálásra, és egyre több helyről kérnek tőlünk tanácsot, egy-egy ügy kapcsán pedig szakmai véleményt, ami a munkánk visszaigazolása – mondja dr. Béda Anikó.

SZA