Szeptember meghozta a várva várt csapadékot

Az idei ősz első hónapja akár nyárinak is beillett volna, összességében 9-11 hőségnappal és – az első dekádra korlátozódva – 2-4 forró nappal toldva meg az idei forró és aszályos nyarat. A 30 és 35 fok feletti csúcsértékű napokon túlmenően nyári napból, amikor a 25 fokot meghaladta a napi maximumhőmérséklet, 15-22 darabot regisztráltunk változatos területi eloszlásban - tájékoztatta portálunkat dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ tudományos munkatársa.

Szélsőséges kilengések

A szakember szerint időjárásunk különös hajlamot mutatott a szélsőséges kilengésekre az elmúlt időszakban, hiszen a tikkasztó forróságot a hónap derekán hirtelen váltotta a lehűlés első két jelentős hulláma. A második hidegfrontot megelőzően többfelé még 30 fokos csúcsértékeket mérhettünk, huszonnégy óra múlva már csupán 11-12 Celsius fok volt a napi maximumhőmérséklet, hidegebb, mint a hónap addigi bármely hajnali hőmérséklete. A hűvös őszi ízelítőt követően napokon belül ismét a 30 fokot ostromolta a hőmérők higanyszála, majd a kellemes, csendes szüreti időt hozó harmadik dekád végén újra 10 fok közelébe hűlt a levegő.

A hónap mindenütt fagymentesen ért véget a vármegye területén, csupán egy-egy csípősebb hajnalon süllyedt a hőmérséklet 5 fok közelébe a Nyírség hidegre hajlamos laposain. A talajok felső 5 centiméteres rétegének napi középhőmérséklete csak lassan csökkent 20 fok alá, a hónap legvégén még mindig 15-18 fokos értékek voltak jellemzők a már időszerű őszi vetések magágyhőmérsékletét tekintve. Ez az érték – mint legtöbbször – igen hasonló az időszaki átlagos léghőmérséklet értékéhez, a főként délen és keleten a 19 Celsius fokot is meghaladó havi középhőmérséklet 2-4 fokkal múlta felül az 1991-2020-as időszakban mért klímanormált.

Nagy mennyiségű, áztató eső

A száraz augusztus után kritikus szintre csökken a talajok nedvességkészlete vármegyénkben is, szeptember azonban meghozta a várva várt, bár kissé megkésett nedvességutánpótlást. Főként az első dekád legvégén, a második dekád első felében, valamint a hónap legvégén hullott nagy területen nagy mennyiségű, áztató eső. Ennek eloszlása viszonylag egyenletes volt ugyan, végül mégis nagy különbségek alakultak ki a havi hozamban: míg északon, északnyugaton 100-120 millimétert regisztráltunk egyes körzetekben, a vármegye nagyobb részén 80-90mm volt a jellemző mennyiség. Akadtak tehát olyan tájak, ahol a szokásos havi mennyiség duplája hullott szeptemberben, de mindenütt legalább 20-30 milliméteres pozitív anomáliával zárt a hónap.

A betakarításra váró kukorica, napraforgó, gyökgumósok, valamint számos gyümölcsfajunk, de még a kiskerti zöldségfélék szempontjából is sokat késett az éltető csapadék. Ezek minőségének a növényvédelmi kockázatok és a fiziológiai károsodás révén még ártott is a hirtelen érkezett nagy mennyiségű csapadék, valamint a hosszan tartó nedvességborítottság a lombozaton, a termés felületén és a talajfelszínen. Mégis égető szükség volt a talajok feltöltésére, nem utolsósorban az esedékes talajmunkák megfelelő minőségű elvégzése szempontjából.

- Szeptember utolsó napjára mindenütt közel telítetté vált a művelt 20-30 centiméteres réteg, melyre legutóbb júniusban volt példa, az 1 méter mélységű szelvény vízhiánya pedig 60-100 milliméter közé csökkent. A feltöltődés tehát rendkívül gyors ütemben vette kezdetét az augusztusi mélypontról, s az előrejelzések alapján október első felében további két jelentős csapadékhullám érkezhet, miközben a hőmérséklet az átlagos közelében, illetve kissé afelett marad - zárta szeptember hónap agrometeorológiai elemzését dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ tudományos munkatársa.