Bátran támaszkodhat az ország a hazai agrárium erejére

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeptemberi küldöttgyűlésén Papp Zsolt Györgyöt választották a szervezet új elnökévé. Papp Zsolt György korábbi tevékenységei során is az agrárgazdasági kamara munkáját, tagságának érdekképviseletét, az agrárium szereplőinek mindennapjait segítette.  

A magyar agrárium szolgálatában

• Papp Zsolt György a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Ifjú Gazda Tagozatának elnöke. 
• 1981-ben született, gyakorló gazdálkodó, agrármérnöki diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. 
• Korábban dolgozott élelmiszeripari üzemvezetőként, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál szakreferensként, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályát vezette. 
• Az elmúlt években az Agrárminisztérium, előbb vidékfejlesztésért felelős, majd vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős, helyettes államtitkára volt. 

Mik a rövid- és hosszú távú tervei az elnöki székben? Melyek azok az irányvonalak, melyek mentén igyekszik majd képviselni a magyar gazdák érdekeit?

Hazánk nemzeti kormánya az elmúlt közel másfél évtizedben egyértelműen bebizonyította, hogy bízik az agrárium erejében és támaszkodik rá, annak nemzetgazdasági szerepe elvitathatatlan. A kamara stratégiai partnere a kormánynak, szoros az együttműködés, célom, hogy ez lehetőség szerint még tovább erősödjön. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fordítani. Összefogjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen tevékenykedőket: mindannyiuk javaslatait, észrevételeit szükséges meghallani és figyelembe venni ahhoz, hogy érdemi lépésekkel segítsük őket. Ezek mentén például javaslatokat terjeszthetünk elő a kormány részére, illetve egyeztetéseket folytathatunk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete pozitív irányba mozduljon el. Tagjainkat a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában is segíteni fogjuk, ezen a téren, valamint általánosságban is számos adminisztrációs terhet levéve a vállukról. Falugazdász-tanácsadóinkra szakmai kérdésekben is támaszkodhatnak. A kamara az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, meghatározó súlyú szervezetté vált. Az érdekképviseleti munkát számos partnerszervezettel összehangolva, teljes termékpályákban gondolkodva végezzük, ez is a hatékonyság kulcsa. Továbbá a kamarai tagok érdekei mellett az EU-s vitákban is következetesen kiállunk.

Vármegyei kötődése nagyobb rálátást biztosít régiónk agrárhelyzetére. Mit lát elsődlegesen megoldandó feladatnak, mik a térség legnagyobb kihívásai?

Úgy gondolom, hogy a vármegye gazdasági kilátásai biztatóak, jelentős növekedési potenciál rejlik az agrárszektorban is. Meg kell ugyanakkor jegyeznem, hogy az elmúlt évek kihívásai ebben a térségben is nyomot hagytak maguk után. Gondoljunk csak a koronavírus-járványra, melynek hatásai a mai napig érzékelhetőek. A pandémia után soha nem látott mértékű szárazság sújtotta a kontinenst, ami sajnos az idei évben is óriási károkat okozott hazánkban, és így a vármegyében is, de a további időjárási anomáliák, mint például a vihar- és jégkárok sem kímélték az idei évi termést. A klímaváltozás és az ahhoz alkalmazkodás olyan feladatokat állít elénk, amelyek alapvetően meghatározzák majd az elkövetkező évek munkáját. A jelenleg is zajló orosz-ukrán háborús konfliktus hatásai elsődlegesen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érzékelhetőek, de ennek politikai és gazdasági hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Fontos feladatunk a gazdatársadalom elöregedésének a kezelése is. Feltétlenül ki kell tehát aknáznunk azokat a lehetőségeket, növekedési tartalékokat, amelyek a mezőgazdaságban rejlenek, ehhez a támogatási rendszeren keresztül is segítséget kapnak a gazdálkodók.

Szabolcs-Szatmár-Beregben található a hazai almatermő-terület kétharmada. Hogy látja az itteni ültetvények jövőjét annak fényében, hogy évről évre egyre csökken a termőterület? Mik azok, amikben a gazdáknak kell változtatniuk a korábbiakhoz képest, és mi az, amiben a kamara, illetve közvetve az agrártárca tud nekik segíteni?

A magyar almatermesztés hírnevét a szabolcsi almának köszönhetjük, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a hírnév ne csorbuljon, meg kell fékeznünk a termőterület csökkenését. Ebben a kérdéskörben visszamutatnék a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára, külön kiemelve a tavaszi fagyok és a jégesők, valamint az aszály elleni felkészülést, védekezést, hiszen az idei évi termésvisszaesés elsődleges okai is ezen időjárási jelenségek voltak. Folytatnunk kell az ültetvények modernizálását, ki kell tudnunk küszöbölni a klímaváltozásból eredő károkat. Örvendetes, hogy folyamatosan nő azon ültetvények száma, amelyek már képesek felvenni a harcot az extrém időjárási körülményekkel, amelyek jég- és fagyvédelmi rendszerekkel rendelkeznek, továbbá megoldott az öntözésük. A feladat tehát adott. A KAP Stratégiai Terv keretében több olyan pályázati felhívás is rendelkezésre áll majd, amelyek segítik a fejlesztéseket, beruházásokat. Szeptember 10-től benyújthatóak például a támogatási kérelmek a „Kertészet–Ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés” című pályázati felhívásra, amely alapján összesen 25,2 milliárd forint forrásra pályázhatnak a gazdálkodók ültetvények telepítésére, valamint olyan technológiák alkalmazására, beruházások kivitelezésére, amelyek a kedvezőtlen éghajlati hatások csökkentését teszik lehetővé, de a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök beszerzését támogató pályázati felhívás megjelenése is várható. Mindenkit arra biztatok, hogy használják ki ezeket a lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hazánk versenyképes almatermesztését meg tudjuk őrizni.

A megreformált Közös Agrárpolitika a támogatások kifizetését a korábbinál nagyobb mértékben köti ahhoz, hogy a kérelmező megfelel-e az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak. Hogyan lehet a magyar mezőgazdaság ilyen körülmények közt eredményes?

Az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznünk és az agrárium különösen kitett a változásoknak, az agrárgazdaság termelési környezete alakult át a leginkább. A klímaváltozás mezőgazdaságot sújtó hatásai, az egyre szigorodó uniós környezetvédelmi feltételek, a magas kamatok és inputárak, valamint az orosz-ukrán háború, a változékony piaci környezet egyszerre befolyásolják a mezőgazdaságunkat. Ismerjük és tisztában vagyunk a gazdálkodók problémáival, mely nehézségeket közös erővel le tudunk küzdeni. Az elmúlt években soha nem látott lehetőségek álltak, és állnak a jövőben is az agrárium rendelkezésére. Olyan támogatási rendszert alakítottunk ki, amely minden fejleszteni, előre lépni akaró gazda számára biztosította és biztosítja a fejlesztésekhez szükséges támogatási forrásokat. Ennek eredményeként modernizálódott a géppark és a technológia, gazdaságok és üzemek sora újult meg. A magyar agrártámogatások a jövőben is kiszámíthatóak lesznek, és támaszt nyújtanak a gazdáknak a nehezebb gazdasági körülmények között is. Elsődleges szempont, hogy az uniós agrárpolitikának gazdaközpontúnak kell lennie. Sok esetben az tapasztalható, hogy a gazdálkodókat tartják hibásnak, őket mondják az éghajlatváltozás előidézőinek. A gazdálkodókra azonban a megoldás részeiként kell tekinteni, minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy meg tudjuk óvni a környezetünket és a magyar mezőgazdaság a továbbiakban is eredményes maradhasson.

Az ukrán terményimport jó ideje csökkenti a magyar termények, termékek versenyképességét, az ukrán gazdaságokkal szemben a magyar gazdáknak meg kell felelniük több EU-s előírásnak is (GMO-s termesztés, növényvédő-szerek használata, stb.). Ezen a területen, diplomáciai fronton lehet-e sikereket elérni Brüsszelben?

Nem felejthetjük el, hogy az Ukrajnában előállított mezőgazdasági termékeknek közel sem kell olyan szigorú követelményeknek megfelelniük, mint az Európai Unióban termelteknek, ami jóval olcsóbbá teszi az előállításukat. Öt uniós tagállam, köztük Magyarország közös sikere volt, hogy 2023. májusa és szeptembere között a korlátozás nélkül a piacainkra zúduló ukrán gabona vonatkozásában uniós jogalapon került sor az import megtiltásra. Sajnálatos módon az intézkedés átmeneti volt, ezért 2023. szeptember közepétől ismételten nemzeti hatáskörben kellett széles körű importtilalmat bevezetnünk hazánk teljes területére, miután Brüsszel nem volt hajlandó azt fenntartani és a többi uniós tagállam sem támogatta azt kellő számban. Hazánk azonban az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat továbbra is fenntartja. Az ukrán termékekre bevezetett összes hazai intézkedésre érvényes, hogy az áthaladó tranzitszállításokat egyik sem korlátozza, azok akadálytalanul haladhatnak tovább a célpiacok felé, feltéve, ha ezt az utat választják, hiszen azt tapasztaljuk, hogy az ukrán áru egyre inkább a piaci realitásokhoz is igazodóan a hagyományos tengeri útvonalain kerül exportra. Célunk és érdekünk, hogy ez az állapot fennmaradjon és az ukrán termékek a valóban rászoruló célpiacokat érjék el, mind kevesebb terhet jelentve a szárazföldi folyosók és legfőképpen a gazdáink számára. Beszélnünk kell Brüsszel Ukrajna EU-s csatlakozási tervéről is, mely rosszul előkészített és sok kárt okozhat nem csak a magyar mezőgazdaságnak, hanem, egyre több ország és szakmai szervezet álláspontja szerint, az egész európai mezőgazdaságnak is. Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása ugyanis tartósan tenné nehézzé az európai és a magyar termelők megélhetését, hiszen az uniós előírások kötöttségei között dolgozó gazdák nem tudnak versenyezni az ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna európai uniós közeledésével párhuzamosan vezessék be az ukrán mezőgazdasági termelést érintően is az EU-s normáknak megfelelő szabályozásokat.

Tarnavölgyi Gergely

[email protected]