Távol tartani az ukrán gabonát az országtól

A szakmabeliek számára nem újdonság, hogy bizonyos időközönként a régió gazdálkodói összegyűlnek Gyulatanyán, és az éppen aktuális agrárgazdasági kérdéseket közösen megvitatják, az állomás vezetőjének, Augusztinyi Andrásnak köszönhetően pedig neves szakmai előadók is érkeznek a különféle rendezvényekre.

Kedden a kukorica és a napraforgó került a középpontba, Augusztinyi András után pedig Baracsi Endre, aki szintén visszatérő vendége a gyulatanyai programoknak, szólt a megjelentekhez.

– Az állomás évtizedek óta egy remek találkozási hely, egy olyan pont, ahol a vármegyei gazdák megoszthatják egymással jó és a rossz tapasztalataikat egyaránt, számos szakmai kérdést megvitathatnak. Örülök, hogy ilyen sok fiatal foglal helyet a padsorok közt, ez fontos, hiszen ők jelentik a hazai agrárutánpótlást – utalt a régió agrárszakképző intézményeiben tanuló fiatalokra a vármegyei közgyűlés alelnöke.

Lesz elég kukorica, még exportra is jut

A keddi rendezvény első szakmai előadója Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének az elnöke volt, aki a hazai és a nemzetközi gabonapiaci összefüggésekre igyekezte felhívni a hallgatóság figyelmét.

Elmondta, augusztus elején több médium is azzal ijesztgette az embereket és a szakmát, hogy az idei kukoricatermés még a hazai igények kielégítésére sem lesz elegendő, de nem jöttek be a jóslataik, ugyanis az idén várhatóan meghaladja a kukoricatermés az 5,1 millió tonnát. S mivel a hazai piac igénye 4 millió tonna környékén szokott alakulni, bátran kijelenthető, hogy jut majd bőven exportra is. Petőházi Tamás hozzátette, a napraforgó összetermése 1 millió 724 ezer tonna körül alakulhat, míg a termésátlag 2,5 tonna/hektár lehet, ami nem annyira jó eredmény, sajnos sok esetben nem bírta a növényfaj a szárazságot.

A szakember felhívta a figyelmet: a hazai gazdálkodóknak muszáj lesz változtatni bizonyos agrotechnikai dolgokban, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége példaként a tőszámcsökkentést említette, de a vízkímélő talajművelés fontosságára is felhívta a gyulatanyai szakmai nap vendégeinek a figyelmét.

Petőházi Tamás kiemelte, az ukrán gabona még mindig okoz problémát, Magyarországnak ezen a területen az volna a legjobb, ha a keleti szomszédainktól kiáramló gabona nem vasúton vagy szárazföldön, hanem tengeren hagyná el az országot.

– Az uniós anyagi segítségek fejében Ukrajna vállalta, hogy folyamatosan, hónapról hónapra tíz százalékkal lenyomja a nemzetközi az exportpiaci árakat – említette előadásában a szakember, majd hozzátette, a nemzetközi exportnyomás a közeljövőben mérséklődni fog, ahogy elhangzott az is: az ukrán gabona legnagyobb felvevőpiaca jelenleg Dél-Európa, főleg Spanyolország, de ami hazánknak rossz hír, az utóbbi időben Olaszország is nagy mennyiségű ukrán gabonát vásárolt meg, holott az olaszok hagyományosan hazánkból importálnak.

Az őszinte beszéd híve

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke úgy fogalmazott: ő az őszinte beszéd híve, ő nem szereti elhallgatni a problémákat, és azt szeretné, hogy a gabonaárak ne csökkenjenek, hanem emelkedjenek, hiszen csak ebben az esetben tudja a gazdálkodó eltartani a családját.

– Többször hangoztattuk már, milyen fontos az öntözés, de azt is, hogy a megfelelő tőszámot válasszuk meg a vetéskor, a nagyobb haszon reményében ne hagyjuk rábeszélni magunkat az irreálisan magas tőszámra – fogalmazott Rácz Imre, aki beszélt a vármegyei helyzetről is, így elhangzott: a kukorica esetében 5,4, míg a napraforgónál 2,4 tonna/hektáros eredménynél tartunk.