Régiónk továbbra is a kormány fejlesztési fókuszában marad

Nyíregyházán rendezi 62. vándorgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság, a kétnapos, plenáris ülésekkel és szekcióprogramokkal színesített szakmai konferenciának a Nyíregyházi Egyetem ad otthont. A Bessenyei-aulában összegyűlt vendégeket először Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte. Elmondta, ő maga már nyolcadik alkalommal nyitja meg a társaság vándorgyűlését. Rámutatott, az elmúlt években több sokk is érte a hazai gazdaságot, ezáltal fény derült a gyengeségekre, úgy mint a külföldi kiszolgáltatottságunk  vagy az energiaárak gazdaságunkra gyakorolt negatív hatása. – A kiszolgáltatottság orvossága a hazai gazdaság versenyképességének javítása lehet – fogalmazott Pleschinger Gyula, majd hozzátette: a két nap során összesen huszonkét szekcióülést tartanak majd.

Sorozatos fejlesztések

A vármegyeszékhely önkormányzatát Podlovics Roland alpolgármester képviselte, aki köszöntőjében számba vette a Nyíregyházán az elmúlt években végbement infrastrukturális és gazdasági fejlesztéseket, de szólt a sport és a kultúra területén bekövetkezett kedvező változásokról is. – A közelmúltban harmincöt iskola és óvoda újult meg a városunkban, de a Sóstó gyöngyszeme, a Nyíregyházi Állatparkban is rengeteg beruházás, új attrakció történt. A Móricz Zsigmond Színház környékén kialakítottunk egy kulturális negyedet, megépült az atlétikai centrumunk és a városi sportuszodánk is, de a nyíregyházi nagykörutat is sikerült „bezárnunk”. A Déli Ipari Park területe betelt, de sikerült további 640 hektárral bővíteni, jelenleg egy 192 milliárd forint összértékű fejlesztés történik a szóban forgó területen, építi az üzemét a dél-koreai W-Scope, a német Boysen, ahogy egy kínai akkumulátorgyár is hamarosan beköltözik az ipari parkba, ezzel új munkahelyek létesülnek a vármegyeszékhelyen, de a város iparűzési adóbevétele is növekszik, a többletbevételt pedig további fejlesztésekre tudjuk fordítani – emelte ki Podlovics Roland, aki hozzátette: a gazdaságfejlesztés és a befektetésösztönzés a mostani és a következő polgármesteri ciklus fő feladata.

Gerellyel a kézben köszöntötte a vendégeket

Mádi Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság vármegyei szervezetének elnöke rendhagyó módon, egy gerellyel a kezében köszöntötte a vendégeket. Azzal a gerellyel, amivel Németh Miklós az 1976-os montreali olimpián aranyérmet érő hajítást hajtott végre, megnyerve ezzel a gerelyhajítás versenyszámot. Mádi Zoltán úgy fogalmazott, ez a gerely a versenyképességet szimbolizálja.  A vármegyei szervezet elnöke Gajdos Lászlónak is átadta a szót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója az általa vezetett állatkertet mutatta be a vándorgyűlés résztvevőinek. 

A köszöntők után a Magyar Nemzeti Bank elnökének előadása következett. A jegybankelnök szerint a kormány gazdaságpolitikája utat tévesztett, de még van idő visszafordulni, aminek köszönhetően ha nem is 2030-ra, de legkésőbb 2040-re elérhetőek azok a célok, melyek az öt legélhetőbb európai ország közt vizionálják hazánkat. Jó példaként a 2010-es évek gazdaságpolitikáját hozta fel, amikor jött egy beruházási és egy hitelezési fordulat, elindult a keleti nyitás és a növekedési hitelprogram, meghirdették a munkahelyvédelmi akciótervet, valamint forintosították a svájci frankos hiteleket és Magyarország átállt a munkalapú gazdaságra. Matolcsy György szerint az infláció hosszas „kiugrásával” lehet számolni az elkövetkező években is.

Csehország lehet a ,,titkos példakép"?

– Az országnak most két veszélyes ellenfele van, két éhes oroszlánnal áll szemben, a magas és költséges eladósodással és a magas inflációval – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki előadásában Csehországot említette „titkos példaképnek”. – Az erősségeinkre kell játszani, úgy, ahogy például Nyíregyháza teszi, sajnos azonban ez nem mondható el az ország egészéről – mondta Matolcsy György, aki szerint a négy „T”, azaz a tudás, a tehetség, a tőke és technológia a jövő útja.

Mérsékelt európai konjunktúra

A Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor előadásában a költségvetés és az államháztartás aspektusából közelített a versenyképességhez. – A szénhidrogének árrobbanása, pontosabban az általuk kiváltott és a jóléti nehézségekre adott válasz Magyarország államadósságát is „felrobbantotta”, ez azóta is rendszereken átívelő kihívás a mindenkori gazdaságpolitika számára. Az év elején az IMF lefelezte Németország idei növekedési kilátását, majd tavasszal ezt újra megtette. A mérsékelt európai konjunktúra Magyarország növekedési és adósságcsökkentési lehetőségét is korlátozza – figyelmeztetett. – Ha magas az államadósság, magas a kamatkiadás aránya is, ez most az infláció miatt pedig még nehezebb helyzetbe hozza hazánkat. Az idén tetőzik Magyarország GDP-arányos kamatterhe, ami 4,9 százalék lehet. Pozitívum, hogy az elmúlt évtizedben megnőtt a hazai kézben lévő államadósság részaránya, ugyanakkor ennek van költsége a lakossági papírok kamatozásában. Permanens kamathátrányunk versenyképességi kérdés is, a külső szereplők extra kockázatnak tekintik. Magyarország további felminősítésének és kockázati felárának csökkentésének is gátat szab az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya – mutatott rá a Költségvetési Tanács elnöke.

A területfejlesztés és a versenyképesség összefüggő fogalmak

Navracsics Tibor is meghívást kapott a 62. Közgazdász-vándorgyűlésre. – A területfejlesztés és a versenyképesség összefüggő fogalmak, minél kisebbek a szociális szakadékok egy országon belül, annál versenyképesebb egy gazdaság és egy társadalom – kezdte előadását a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki a legfrissebb uniós kohéziós jelentés adatait osztotta meg a hallgatósággal.  – Eszerint, ha az eu-s régiók fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP átlag százalékában nézzük, folyamatos a közép-európai országok felzárkózása. Hazánkban az észak-alföldi térség például a 2004-es 42 százalékról 2022-re 50 százalékra nőtt, az észak-magyarországi régió pedig 40 százalékról nőtt 50 százalékra. Továbbra is a legfejlettebb térségünk Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg ebben a tekintetben jelenleg a harmadik kalapban van. Navracsics Tibor rámutatott, az európai fejlettségi tengely jelenleg Dániából indul, érinti Hollandiát, Németországot és Észak-Olaszországot. – Megfogalmaztunk kormányzati szinten egy átfogó célt, szeretnénk bekerülni Európa öt legélhetőbb országa közé, de ebben az összevetésben nem csak az átlagfizetésekre kell gondolni. Azt szeretnénk, hogy élhető városaink legyenek – mondta a miniszter, aki szerint Magyarország járásainak helyzete kilenc év alatt mutat némi változást, de a leginkább prosperáló járásaink továbbra is hazánk nyugati, északnyugati területein helyezkednek el. 

Maradunk a kormány fókuszában

– Az észak-kelet magyarországi régió továbbra is megmarad a kormányzat fejlesztési fókuszában, Nyíregyháza és Szatmárnémeti együttműködésében is óriási a jövőbeni potenciál, ezeket a lehetőségeket jól kell kihasználnunk. Fontos, hogy a jövőben valós „kisugárzással” rendelkező településeket fejlesszünk, és az önmagában nem old meg egy problémát, hogy várossá nyilvánítanak egy kistelepülést – fogalmazott Navracsics Tibor. A közigazgatási és a területfejlesztési miniszter előadásában megemlítette a Tokajban rejlő lehetőségeket, az itteni fejlesztések hatásai a vármegyehatárokon túl is érzékelhetőek lesznek. Kiemelte, a közszolgáltatások digitalizációjának szintjét mindenképpen emelni kell, ezt szolgálhatja a Digitális Állampolgárság Program. A miniszter előadását egy biztató számadattal zárta: 2027-ig 9792 milliárd forint kohéziós forrás áll hazánk rendelkezésre, ezek a különféle TOP Plusz és GINOP Plusz pályázatokban jelennek majd meg.