Regeneratív mezőgazdaság

2 órája

Mire jó a bíborhere, a facélia vagy az olaszperje?

A zöldtrágyázásban alkalmazott növények agronómiai jellemzőiről beszélt a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nyíregyházi telephelyén megrendezett szakmai fórumon dr. Zsombik László intézetigazgató.

Tarnavölgyi Gergely

A facélia, vagyis a mézontófű beillesztése a szántóföldi növénytermesztésbe

Forrás: MW-archív

Fotó: Kállai Márton

A téma igencsak aktuális: az Európai Bizottság által létrehozott, a Green Deal nevet viselő agrárkoncepció célkitűzései közt szerepel a műtrágya-felhasználás 20, a növényvédőszer-kijuttatás 50 százalékos csökkentése, ezek mellett az ökológiai talajművelés arányának 25 százalékos növelése is ott van az eu-s előírások közt. A zöldtrágyanövények használatának elterjedése lehet az egyik járható út ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek a magyar gazdálkodók is megfeleljenek.

Magyarországon leggyakrabban alkalmazott zöldtrágyanövény fajok:

  • Olajretek(Raphanus sativus conv. oleiformis)
  • Fehér mustár (Sinapis alba)
  • Facélia (Phacelia tanacetifolia)
  • Tillage retek (Raphanus sativus)
  • Tavaszi bükköny (Vicia sativa)
  • Szöszös bükköny (Vicia villosa)
  • Pohánka (Fagopyrum esculentum)
  • Csillagfürt (Lupinus albus)
  • Fekete zab (Avena strigosa)
  • Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)
  • Bíborhere (Trifolium incarnatum)
  • Rozs (Secale cereale)
  • Olaszperje (Festuca perennis)

– A különböző zöldtrágyanövények direkt és indirekt módon is csökkentik az üvegházhatású gazok kibocsátásának mértékét, a szénmegkötés révén növelik a talaj biomassza-tartalmát, csökkentik a nitrátkimosódást – beszélt az előnyökről dr. Zsombik László. Hozzátette, ezek a növények javítják a talaj vízelvezető képességét és a talajszerkezetet, csökkentik a talajerózió kockázatát és a gyomfertőzöttséget, jó takarmánynövények, optimálisan hasznosulnak a szikes talajokon is, fokozzák a biodiverzitást és remek méhlegelők is egyben.

Előnyök és hátrányok

Az intézetigazgató beszélt a nyíregyházi kutatóintézetben végzett munkáról is, szólt a különféle tartamkísérletekről, külön kiemelve a szöszös bükkönnyel kapcsolatos kutatásaikat: ez a növényfajta remekül beilleszthető a regeneratív gazdálkodásba, ugyanis kiváló minőségű szármaradványt hagy maga után, remekül keverhető más fajtákkal, nem igényel magas minőségű magágyat, és sekély termőrétegű talajokon eredményesen alkalmazható zöldtrágyaként. 

Mint mindennel, a zöldtrágyázással kapcsolatban is vannak kérdőjelek, hiszen egyelőre kevés a rendelkezésre álló információ, a magyar gazdálkodók nincsenek tisztában a zöldtrágyanövények hatásával és az alkalmazásuk előnyeivel, alkalmanként plusz költséget jelenthet a gazdálkodásba illesztésük, kitettek az időjárásnak, és pozitív hatásaik sem jelentkeznek egyből, hanem csak egy 3-4 éves termesztési periódus után. 

A zöldtrágyanövények használata hosszabb távon javítja a talaj minőségét
Fotó: MW-archív

Dr. Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nyíregyházi telephelyének vezetője kollégáival négy növényfajta SWOT analízisét végezte el, ennek eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

A csillagfürt SWOT analízise

  • Erősségek: a pillangósok közül az egyik legnagyobb nitrogénkötő képességgel rendelkező növény; kiváló elővetemény, jó szármaradványminőség; áttelelő talajvédő keverékekben is alkalmazható
  • Gyengeségek: Talaj pH-val szembeni igény; gyenge gyomelnyomó képesség; nagy csírázási vízigény, lassú kezdeti fejlődés; hatékony magmennyiség költsége magas a nem pillangós fajokhoz képest; csak nagy magméretű pillangósokkal együtt vethető keverékben, így viszont a költség viszonylag magas 
  • Lehetőségek: a megfelelő minőségű állomány erőteljes karboxilát kiválasztása a mobilizálható foszfor tartalmat növeli az utóvetemény számára; savanyú, hegyvidéki erdő peremterületeken is alkalmazható zöldtrágyanövény, egyben kedvelt vadtakarmány is
  • Fenyegetettségek: a vetőmag-ellátottság hektikus a kereslet ingadozása miatt; rossz beidegződések a termesztéssel kapcsolatban (csak savanyú homoktalajon, sekélyen vetve, stb.); kedvező tulajdonságait legnagyobb mértékben a virágzás és az azt követő fenofázisokban fejti ki, ami ellent mond a klasszikus, 60 napos illetve virágzás előtti terminálású felhasználásnak

 Az olajretek SWOT-analízise

  • Erősségek: nagy biomassza tömeg; őszi keverékekben is meghatározó komponens lehet tulajdonságai alapján; gyors nyár végi fejlődés, erőteljes talajlazító hatás; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
  • Gyengeségek: érzékeny a magas talajhőmérsékletre; jobb magágyat igényel; a biomassza minősége kevésbé jó; kártevő rezervoár; a terminálás több menetben oldható meg; a talaj tömörödöttségével szembeni érzékenység
  • Lehetőségek: növekvő vetőmagmennyiség, jobb elérhetőség; fajlagos költség alacsony a vetőmagnorma miatt
  • Fenyegetettségek: a kártevők jelenléte illetve fenntartása kedvezőtlenül hat az utóveteményre

A tavaszi bükköny SWOT analízise

  • Erősségek: kiváló minőségű szármaradványt hagy hátra, nincs pentozán-hatás, a zöldtrágya növények közül a legkedvezőbb a szármaradvány összetétele; őszi keverékekben is meghatározó pillangós komponens lehet tulajdonságai alapján; gyors nyár végi fejlődés, erőteljes nitrogénkötés; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
  • Gyengeségek: érzékeny a magas talajhőmérsékletre; jobb magágyat igényel; 
  • Lehetőségek: növekvő vetőmagmennyiség, jobb elérhetőség
  • Fenyegetettségek: a vetőmag ára első sorban a zöldtakarmány, sem mint a zöldtrágya felé tereli a piacot

A szöszös bükköny SWOT analízise

  • Erősségek: kiváló minőségű szármaradványt hagy hátra, nincs pentozán-hatás; áttelelő keverékek meghatározó komponense; robbanásszerű koratavaszi fejlődés; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
  • Gyengeségek: nagyon lassú kezdeti fejlődés, őszi komponensekben későbbi vetésekben nem javasolt; zöldtrágyaként nitrogénkötése kisebb mértékű
  • Lehetőségek: keverékben alacsony dózisban is alkalmazható, kalászossal keverve elfogadható árszint alakítható ki; nem igényel extra minőségű magágyat; erózió és defláció elleni védelem egyik legjobb eszköze; sekély termőrétegű talajokon eredményesen alkalmazható zöldtrágya
  • Fenyegetettségek: a vetőmag ára első sorban a zöldtakarmány, sem mint a zöldtrágya felé tereli a piacot

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában