Mire jó a bíborhere, a facélia vagy az olaszperje?

Címkék#talajminőség #AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet #talajjavítás #mezőgazdaság

A zöldtrágyázásban alkalmazott növények agronómiai jellemzőiről beszélt a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nyíregyházi telephelyén megrendezett szakmai fórumon dr. Zsombik László intézetigazgató.

Tarnavölgyi Gergely

A facélia, vagyis a mézontófű beillesztése a szántóföldi növénytermesztésbe

Forrás: MW-archív

Fotó: Kállai Márton

A téma igencsak aktuális: az Európai Bizottság által létrehozott, a Green Deal nevet viselő agrárkoncepció célkitűzései közt szerepel a műtrágya-felhasználás 20, a növényvédőszer-kijuttatás 50 százalékos csökkentése, ezek mellett az ökológiai talajművelés arányának 25 százalékos növelése is ott van az eu-s előírások közt. A zöldtrágyanövények használatának elterjedése lehet az egyik járható út ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek a magyar gazdálkodók is megfeleljenek.

Magyarországon leggyakrabban alkalmazott zöldtrágyanövény fajok:

Olajretek(Raphanus sativus conv. oleiformis)
Fehér mustár (Sinapis alba)
Facélia (Phacelia tanacetifolia)
Tillage retek (Raphanus sativus)
Tavaszi bükköny (Vicia sativa)
Szöszös bükköny (Vicia villosa)
Pohánka (Fagopyrum esculentum)
Csillagfürt (Lupinus albus)
Fekete zab (Avena strigosa)
Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)
Bíborhere (Trifolium incarnatum)
Rozs (Secale cereale)
Olaszperje (Festuca perennis)

– A különböző zöldtrágyanövények direkt és indirekt módon is csökkentik az üvegházhatású gazok kibocsátásának mértékét, a szénmegkötés révén növelik a talaj biomassza-tartalmát, csökkentik a nitrátkimosódást – beszélt az előnyökről dr. Zsombik László. Hozzátette, ezek a növények javítják a talaj vízelvezető képességét és a talajszerkezetet, csökkentik a talajerózió kockázatát és a gyomfertőzöttséget, jó takarmánynövények, optimálisan hasznosulnak a szikes talajokon is, fokozzák a biodiverzitást és remek méhlegelők is egyben.

Előnyök és hátrányok

Az intézetigazgató beszélt a nyíregyházi kutatóintézetben végzett munkáról is, szólt a különféle tartamkísérletekről, külön kiemelve a szöszös bükkönnyel kapcsolatos kutatásaikat: ez a növényfajta remekül beilleszthető a regeneratív gazdálkodásba, ugyanis kiváló minőségű szármaradványt hagy maga után, remekül keverhető más fajtákkal, nem igényel magas minőségű magágyat, és sekély termőrétegű talajokon eredményesen alkalmazható zöldtrágyaként.

Mint mindennel, a zöldtrágyázással kapcsolatban is vannak kérdőjelek, hiszen egyelőre kevés a rendelkezésre álló információ, a magyar gazdálkodók nincsenek tisztában a zöldtrágyanövények hatásával és az alkalmazásuk előnyeivel, alkalmanként plusz költséget jelenthet a gazdálkodásba illesztésük, kitettek az időjárásnak, és pozitív hatásaik sem jelentkeznek egyből, hanem csak egy 3-4 éves termesztési periódus után.

A zöldtrágyanövények használata hosszabb távon javítja a talaj minőségét
Fotó: MW-archív

Dr. Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nyíregyházi telephelyének vezetője kollégáival négy növényfajta SWOT analízisét végezte el, ennek eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

A csillagfürt SWOT analízise

Erősségek: a pillangósok közül az egyik legnagyobb nitrogénkötő képességgel rendelkező növény; kiváló elővetemény, jó szármaradványminőség; áttelelő talajvédő keverékekben is alkalmazható
Gyengeségek: Talaj pH-val szembeni igény; gyenge gyomelnyomó képesség; nagy csírázási vízigény, lassú kezdeti fejlődés; hatékony magmennyiség költsége magas a nem pillangós fajokhoz képest; csak nagy magméretű pillangósokkal együtt vethető keverékben, így viszont a költség viszonylag magas
Lehetőségek: a megfelelő minőségű állomány erőteljes karboxilát kiválasztása a mobilizálható foszfor tartalmat növeli az utóvetemény számára; savanyú, hegyvidéki erdő peremterületeken is alkalmazható zöldtrágyanövény, egyben kedvelt vadtakarmány is
Fenyegetettségek: a vetőmag-ellátottság hektikus a kereslet ingadozása miatt; rossz beidegződések a termesztéssel kapcsolatban (csak savanyú homoktalajon, sekélyen vetve, stb.); kedvező tulajdonságait legnagyobb mértékben a virágzás és az azt követő fenofázisokban fejti ki, ami ellent mond a klasszikus, 60 napos illetve virágzás előtti terminálású felhasználásnak

Az olajretek SWOT-analízise

Erősségek: nagy biomassza tömeg; őszi keverékekben is meghatározó komponens lehet tulajdonságai alapján; gyors nyár végi fejlődés, erőteljes talajlazító hatás; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
Gyengeségek: érzékeny a magas talajhőmérsékletre; jobb magágyat igényel; a biomassza minősége kevésbé jó; kártevő rezervoár; a terminálás több menetben oldható meg; a talaj tömörödöttségével szembeni érzékenység
Lehetőségek: növekvő vetőmagmennyiség, jobb elérhetőség; fajlagos költség alacsony a vetőmagnorma miatt
Fenyegetettségek: a kártevők jelenléte illetve fenntartása kedvezőtlenül hat az utóveteményre

A tavaszi bükköny SWOT analízise

Erősségek: kiváló minőségű szármaradványt hagy hátra, nincs pentozán-hatás, a zöldtrágya növények közül a legkedvezőbb a szármaradvány összetétele; őszi keverékekben is meghatározó pillangós komponens lehet tulajdonságai alapján; gyors nyár végi fejlődés, erőteljes nitrogénkötés; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
Gyengeségek: érzékeny a magas talajhőmérsékletre; jobb magágyat igényel;
Lehetőségek: növekvő vetőmagmennyiség, jobb elérhetőség
Fenyegetettségek: a vetőmag ára első sorban a zöldtakarmány, sem mint a zöldtrágya felé tereli a piacot

A szöszös bükköny SWOT analízise

Erősségek: kiváló minőségű szármaradványt hagy hátra, nincs pentozán-hatás; áttelelő keverékek meghatározó komponense; robbanásszerű koratavaszi fejlődés; a legtöbb fajjal fizikailag könnyen keverhető, szeparáció kevésbé jellemző
Gyengeségek: nagyon lassú kezdeti fejlődés, őszi komponensekben későbbi vetésekben nem javasolt; zöldtrágyaként nitrogénkötése kisebb mértékű
Lehetőségek: keverékben alacsony dózisban is alkalmazható, kalászossal keverve elfogadható árszint alakítható ki; nem igényel extra minőségű magágyat; erózió és defláció elleni védelem egyik legjobb eszköze; sekély termőrétegű talajokon eredményesen alkalmazható zöldtrágya
Fenyegetettségek: a vetőmag ára első sorban a zöldtakarmány, sem mint a zöldtrágya felé tereli a piacot