Csökkent az alma vármegyei termőterülete

A vendégeket Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke köszöntötte. Szerinte a szezon előtti hangulat most a szokottnál talán békésebb, ez a lengyelországi terméskiesésnek tudható be. Elmondta, a vármegyei termőterület az előző évihez (15 136 hektár) képest közel 100 hektárral csökkent (15 039), ez egy évek óta tartó tendencia, és egyfajta üzenetértékkel bírhat a hazai feldolgozók számára. Rácz Imre hozzátette, a jó termésmennyiséghez korszerű ültetvények szükségeltetnek, 10 tonna/hektáros átlagokkal nem lehet gazdaságosan termeszteni az almát.

Nemzetközi kitekintés

Fodor Zoltán, a NAK mezőgazdasági és erdőgazdálkodási igazgatója az alma nemzetközi piacának tendenciáiról, helyzetéről beszélt. Kiemelte, a világ almatermelése (jelenleg 100 millió tonna) az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik, ez viszont nem mondható el az EU 27 tagországának össztermeléséről, ez a szám ugyanis 12 millió tonna környékén stagnál már hosszú évek óta. Előadásában rámutatott: a magyar átlagtermés a 80-as évek 2 millió tonnájához képest mára félmillió tonnára csökkent. Lengyelországban azonban egy teljesen ellentétes folyamatot figyelhetünk meg, mára ők lettek az Európai Unió legnagyobb almatermelő országa. Az igazgató hozzátette, az EU-ban csökken ugyan a gyümölcs termőterülete, de a termésátlagok érdemben nem változnak, ez nagyban  köszönhető a folyamatos ültetvény-korszerűsítéseknek. 

– Az alma vármegyénk meghatározó gyümölcse, a 2024. évi egységes kérelmek adatai alapján több mint 15 ezer hektáron termesztik üzemi méretben. Az alma termesztése számos időjárási és növény-egészségügyi kockázattal bír. Az idén a tavaszi fagyok, a viharok, jégverések nem okoztak ágazati jelentőségű károkat, de lokálisan akadtak súlyosabb kiesések. A júniusi párás és meleg napok növelték a gombabetegségek kockázatait, ezzel jelentősen emelték a növényvédelmi költségeket – fogalmazott Lakatos Bertalan, a NAK vármegyei igazgatóságának kertészeti osztályvezetője, aki szerint a vármegyei helyzet heterogén, a kisvárdai térségben jó, de a csengeri térségben gyenge átlagokat prognosztizálnak, míg az idei vármegyei termésátlag 17 tonna/hektár körül alakulhat.

64 forint nettó ár a léalmára

A hallgatóság leginkább Erdélyi Sándor, az Austria Juice Hungary Kft. ügyvezetőjének előadására volt kíváncsi, aki konkrét induló árról tájékoztatta az apagyi egyeztetésen megjelent gazdákat. 

– Lengyelországban egy 30 százalékos terméskieséssel számolunk, ami nagyban befolyásolja a feldolgozópiacot is. Magyarországon is lesz terméskiesés, a számításaink szerint ebben az évben 350 ezer tonna alma teremhet – kezdte Erdélyi Sándor, aki beszéde végén „előállt” a várva várt számmal.

- 64 forintos nettó áron vesszük át szerdától a léalmát az anarcsi üzemünkben – mondta az Austria Juice ügyvezetője, majd hozzátette: a vásárosnaményi feldolgozó-üzemükben augusztus 21-én indul a felvásárlás, a nagykállói telephelyükön az idén viszont csak átvétel lesz, a kiesett termés miatt feldolgozás nem.

Pályázat ültetvénytelepítésre

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című pályázati felhívást ismertette a szakmai egyeztetés végén.

Elmondta, a támogatási kérelmek benyújtására szeptember 10-től egészen 2025. április 28-ig lesz lehetőség, négy szakaszban. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 25,2 milliárd forint, egy pályázó legfeljebb 500 millió forint támogatás igényelhet.

Papp Zsolt György helyettes államtitkár a pályázat céljairól is beszélt az apagyi szakmai rendezvényen.

– A felhívás elsődleges célja, hogy támogassa a változó éghajlati körülményekhez alkalmazkodni képes, magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező ültetvények telepítését. Továbbá a folyamatosan változó piaci igények kielégítéséhez szükséges innovatív termesztéstechnológiai megoldások alkalmazásának ösztönzése, a fajtaválaszték korszerűsítése, az öntözött ültetvények területének növelése, valamint az ökológiai művelésmód alkalmazásának elősegítése – sorolta.