Brüsszel elárulta a magyar gazdákat

A gyümölcstermesztés szempontjából sorsfordító napokat élünk, hiszen most fog kiderülni, lesz-e gyümölcsünk az idén, éppen ezért is köszönöm azoknak a gazdáknak, akik ma itt vannak – köszöntötte a térség gazdálkodóit a hétfő esti vásárosnaményi agrárfórumon dr. Nagy István. 
Az agrárminiszter szerint Európában „helyzet van”, hiszen szokatlan képsorokat láthattunk az elmúlt hónapokban a médiában arról, hogyan vonultak be a traktorok Párizsba, Berlinbe vagy Brüsszelbe. 

Jól kell döntenünk

– Az Európai Unióban még soha nem volt ennyire túlterhelve zöld ideológiával az agrárium – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, szakmai döntések helyett szélsőséges zöld ideológiát szabadított rá Brüsszel az európai mezőgazdaságra, ezzel pedig veszélybe sodorta a biztonságos élelmiszer-ellátást.
– Júniusban ezért jól kell döntenünk, hogy gyökeres változást tudjunk elérni az unióban – emelte ki.

Dr. Nagy István felhívta a hallgatóság figyelmét Brüsszel elhibázott döntésére, hiszen korlátlanul és vámmentesen engedi be az ukrán mezőgazdasági termékeket az unióba, emiatt pedig a magyar gazdák is versenyhátrányba kerülnek.
– Brüsszel elárulta a magyar gazdákat – fogalmazott. A tárcavezető kiemelte, el kell érni, hogy az EU-ban csak olyan termékeket lehessen forgalmazni, melyekre ugyanazon termelési, növényvédelmi és kereskedelmi szabályok vonatkoznak, érkezzen az a termék Európa bármely országából, vagy akár egy harmadik országból. 

Nagy István a vásárosnaményi gazdafórumon emlékeztetett: 2027-ig 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrást használhatnak fel az ágazat szereplői a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós forrását a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki. Tavaly rekordösszegű, 1400 milliárd forint támogatást fizettek ki a magyar gazdáknak, hogy el tudják végezni a mindennapi teendőiket, mindezek mellett elindult az 5 százalékos kamattal elérhető Agrár Széchenyi Kártya MAX+ program, ezzel párhuzamosan működik a 9,9 százalékos önkéntes kamatplafon, valamint a kamatstop is. 
– A versenyképesség megerősítése érdekében az agrártárca tovább szeretné erősíteni a termelői együttműködéseket is – nyomatékosított dr. Nagy István agrárminiszter. 

Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője megköszönte azoknak a vármegyei gazdáknak, akik részt vettek a közelmúltban Záhonyban megtartott gazdademonstráción.

Tücsköt és bogarat?

– Nemrégiben Franciaországban jártam, ahol beszélgettem ottani gazdálkodókkal. Ők sincsenek egyszerű helyzetben, mert nekik még a saját politikai vezetésükkel is meg kell harcolniuk. Szerencsére a magyar gazdálkodóknak ilyen nehézségei nincsenek, hiszen a hazai kormány teljes mellszélességgel támogatja az agrárium szereplőit – fogalmazott dr. Tilki Attila, aki a hús-műhús problematikájáról is beszélt. A képviselő szerint egyszerűen érthetetlen, hogy mindenféle tücsköt, bogarat és különféle húsutánzatokat akarnak „ledugni” a torkunkon.

A gazdafórumnak otthont adó település, Vásárosnamény polgármestere is köszöntötte a fórum résztvevőit. Filep Sándor szerint a térségben nagyon fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, főként almában „erősek”. 

– A gazdáknak az elmúlt időszakban rengeteg nehézséggel kellett megküzdeniük, gondolok itt a koronavírusra, az energiaválságra és a háborúra. Szükség van a dolgos kezekre, a kétkezi munkásokra – emelte ki Filep Sándor polgármester.
– Nagy fejlődési pálya áll a mezőgazdaság előtt, ezáltal a térségünk az ország éléstárává válhat, ez a célunk, ehhez igyekszünk minden segítséget megadni, legyen szó földhivatali vagy állat- és növényvédelmi ügyről – szólt a gazdálkodókhoz Román István, a vármegyei kormányhivatal vezetője. Hozzátette, a régió sokat köszönhet az vármegyei származású agrárminiszternek, aki korábban úgy fogalmazott: „ a szülőföld nem ereszt”.
– Ennek is köszönhető, hogy ilyen gyakran jár a térségünkben, amiért hálás neki a vármegye agráriuma – említette Román István főispán.

Túlzott "zöldlobbi"

– A nyugat-európai gazdademonstrációs hullám is érzékelteti, hogy a mezőgazdaságból élők, a vidéki életmódhoz ragaszkodók olyan indulatokat tudnak kiváltani, ami miatt össze tudnak fogni közös érdekeik, szándékaik érvényesítése érdekében. A magyar gazdák számára is jól érzékelhető, hogy túlzott mértékű az a „zöldlobbi”, ami minden EU-s tagország, így hazánk jelentős erdőborítását kívánja a gyümölcsösök és a szántók kárára. Ha nem termeljük meg a magyar kultúra alapját jelentő kenyérhez a búzát, és tovább csökken az állatállományunk is, akkor mi is áttérünk a bogár-rovar alapú étkezésre? – tette fel a költői kérdést Rácz Imre, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, aki szerint a magyar gazdák nem kérnek az ilyen jellegű „vívmányokból”, amit az unió a tagállamaira erőltetne.