2024.02.11. 07:00
Ipari robotok a gyártásban
Évente körülbelül ezer ipari robotot helyeznek üzembe Magyarországon, így a gyártóiparban tízezer dolgozóra már jóval több mint száz robot jut idehaza.
Fröccsöntött alkatrészt mozgat egy robot a ContiTech nyíregyházi üzemében
Fotó: MW-Archív, Sipeki Péter
A terület egyik hazai szakértője szerint a következő években hazánkban is a globális trendeknek megfelelő, évi 8-10 százalékos bővülés várható ezen a téren, egyre nagyobb arányt képviselnek majd az úgynevezett kollaboratív, emberekkel együttműködő robotok, ami nemcsak a hatékonyságnövelés útját kereső vállalatok, hanem a munkavállalók számára is jó hír.
Mik a helyi tapasztalatok?
– Azt látjuk, hogy a kkv-szektor egyre nehezebben tud lépést tartani a munkaerő drágulásával. Januártól 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, és ha a hivatalos, 17,6 százalékos inflációra gondolunk, akkor sok helyen ennél is nagyobb emelést várhatnak el a dolgozók. Ha ehhez hozzátesszük a számos iparágat érintő munkaerőhiányt, akkor az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak az automatizáció tűnik – tájékoztatta portálunkat Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A szakember szerint a robotizáció és az automatizáció térnyerése szükségszerűen nem jelenti az érintett alkalmazottak leépítését.
– A kollaboratív robotok jellemzően olyan tevékenységi körökből váltják ki az embereket, amiket eleve nem szívesen végeznek. A végtelen ismétlődésre épülő, monoton, gyakran nehéz fizikai munkák helyett így van lehetősége a cégnek átcsoportosítani a dolgozóit magasabb hozzáadott értékű munkakörökbe, ami számukra is vonzóbb lesz. Innen nézve a munkaerő megtartásának egyik fő eszköze lehet a robotizáció, amely az éjszakai és hétvégi műszakok „átvállalásával” is javíthatja a dolgozói jólétet – fejtette ki Markos András.
Vármegyei nagyfoglalkoztatókat kérdeztünk arról, náluk mennyire elterjedt az ipari robotok használata, és milyen területen alkalmazzák ezeket.
Számos területen alkalmazzák
– A nyíregyházi LEGO gyárban, ahol világszinten is modernnek számító technológiát használva állítjuk elő a játékokat, számos területen alkalmazunk ipari robotokat. A folyamatos fejlesztés során új gyártási technológiák, az újabb termékek előállítása kapcsán új tudás jelenik meg a tevékenységünkben. Szinte minden területünkön van olyan folyamat, mely részben vagy egészben robotizált. Az automata magasraktár rendszerünknél például ipari robotok pakolják a raklapokat, a DUPLO figurákat egy robotizált sor szereli, csapolja össze, és a csomagoló sorokon is segítik robotok a munkát. De van olyan termékünk is, mint például a speciális LEGO Friends figurák gyártása, mely szintén robotizált és más gyárunkból került át hozzánk az utóbbi években – mondta lapunknak Siket Lóránt, a cég kommunikációs menedzsere.
Hozzátette, a robotok integrálása a gyártási folyamatokba az ipar 4.0 elvének megfelelően egy folyamat, mely során bizonyos feladatokat átvesznek robotok, de mindeközben létre is jönnek új feladatkörök, hiszen a robotokat is be kell állítani, karban kell tartani.
– Az egyszer használatos műanyag zacskók helyett például hamarosan minden LEGO készletben papírzacskóban lesznek a kockák. Ezek csomagolásánál szükség van egy robotra, amely óvatosan pakolja a papírzacskókat, hogy ne gyűrődjenek a folyamat során. A műanyag zacskónál erre nem volt szükség. Itt tehát egy plusz feladat jelent meg, amit robotok segítségével oldunk meg – emelte ki Siket Lóránt.
Szerinte a robotizáció segít elvégezni bizonyos feladatokat, de közben lehetőséget is teremt, hiszen a velük dolgozó kollégák új készségeket sajátítanak el, folyamatosan fejlődnek munkájuk során, emellett pedig megnyílnak új feladatkörök is.
– Gyártási folyamatunkban sok-sok olyan lépés van, mely továbbra is a kézi munkára vagy az emberi tudásra épít. Jelenleg több mint háromezren dolgoznak gyárunkban a legkülönfélébb munkakörökben, mint például a fröccsöntő szerszámok karbantartásán, a gépek beállításán, javításán, kezelésén, anyagok mozgatásán, termékek csomagolásán, minőségellenőrzésén, a targoncás szállításban, csak hogy egy párat emeljünk ki. Terveink szerint, a jelenleg is futó bővítésnek köszönhetően, pár év múlva még többen fognak nálunk dolgozni – zárta a nyíregyházi LEGO üzem kommunikáció menedzsere.
Bővülő automatizáció
A különböző gumiipari termékek és légrugók fejlesztésével és gyártásával foglalkozó, több mint 500 főt foglalkoztató ContiTech Magyarország Kft. is használ robotokat a gyártásban. A részletekről a nyíregyházi cég ügyvezetője, Adorján Zoltán beszélt lapunknak.
– Két évvel ezelőtt indítottuk be a motortartó és váltótartó alkatrészeink sorozatgyártását, mely során először alkalmaztunk robotok révén támogatott gyártástechnológiát. Bár a tevékenységünk nagyobb része kézimunka-igényes, de a gyártási folyamatainkban szeretnénk az automatizációt a jövőben tovább bővíteni.
Mivel tevékenységünk jórészt ipari, kisszériás termékekre fókuszál és a járműipar aránya kicsi, ezért a gyártási tételnagyságok bizonyos korlátot jelentenek, de folyamatosan elemezzük a folyamatainkat a további automatizálási opciók alkalmazása érdekében. Minden olyan munkafolyamatnál szóba jöhet az automatizálás, ahol nagyszériás és egyszerű folyamatokról beszélünk, legyen az gyártás vagy logisztikai művelet. Ezeknek a felmérését jelenleg is végezzük, és megfelelő megtérülés esetén bekerül a beruházási tervünkbe – fogalmazott lapunknak Adorján Zoltán. TG
Robotkart tartalmazó gyártókart tervezett az egyetem diákja
A Nyíregyházi Egyetem egyike volt azoknak az intézményeknek, akik a felsőoktatási duális képzést a kezdetek után, 2015-től bevezették. Ipari partnereinkkel közös képzési programot valósítanak meg, amelyben a hallgatóik a tanulmányuk mellett hét féléven keresztül részesei a partnervállalat szakmai tevékenységének, projektekben vesznek részt, sőt projekteket vezetnek a tanulmányaik vége felé. Dr. Dezső Gergelytől, az egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézetének oktatójától megtudtuk, a duális képzésben részt vevő egyik hallgatójuk egy olyan projektet vezetett, melynek során egy robotkart tartalmazó gyártócellát tervezett, továbbá annak megvalósítását, üzembe helyezését és tesztelését vezette. Munkáját tudományos diákköri dolgozatban írta le, amellyel az országos tudományos diákköri konferencián (OTDK) második helyezést ért el.