Évtizedek óta nem látott fejlesztés a vízgazdálkodásban

Az elmúlt időszakban számos nagy volumenű fejlesztésről adott hírt a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), s e korszerűsítések új távlatokat nyitnak a térségünk vízgazdálkodásában. Ez a munka rendkívül sok kihívást rejt, ráadásul az igazgatóságnak három fontos problémakörben is helyt kell állnia: kezelnie kell a víztöbbletet, a vízhiányt és gondot kell fordítania a víz minőségére is. E három terület között megtalálni a megfelelő egyensúlyt szintén nehéz feladat. Az infrastruktúra fejlesztése azonban nagyot lendíthet a célok megvalósításán. A múlt héten számoltunk be arról, hogy az árvizek elleni védekezésben történt óriási előrelépés a FETIVIZIG működési területén, kedden pedig arról tartott tájékoztatót az igazgatóság Nyíregyházán, hogy a belvizek ellen is nagyobb hatékonysággal veszik fel a harcot a jövőben. Mindehhez egy évtizedek óta nem látott mértékű, közel négy és félmilliárd forintos beruházást hajtottak végre a Nyírségben, Felső-Szabolcsban és a Kraszna bal partját érintő területeken.

A projektzáró rendezvényen jelen volt Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója, Lőrincz Róbert, az igazgatóság vízrendezési és öntözési osztályának vezetője, illetve Kovács Gyula, a Viziterv Environ Kft. képviselője.

A térségünk belvízrendszerének korszerűsítése révén az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatása eredményesebben kezelhető, továbbá a vízhiányos időszakokban a vízigények kielégítését is elősegítheti a rendszer. A természetes vízkészletek rendkívüli módon elapadtak az elmúlt évtizedekben, ráadásul a korszerűsítést megelőző időszakban a belvízrendszer nem látta el megfelelően a feladatát, és nem felelt meg az EU-s irányelveknek sem. Bodnár Gáspár igazgatótól a rendezvényen megtudtuk, utoljára az 1980-as évek végén volt példa a most lezárult projekthez hasonló volumenű fejlesztésre.

Az arányosságra törekednek

– Olyan feladatokat fogalmaztunk meg, amelyek végrehajtásával nem csupán a káros vizek elvezetését biztosíthatjuk, hanem a vízmegtartásban is előreléphetünk. Erre azért is van nagy szükség, mert a klímaváltozás miatt a lehulló csapadék hasznosítása alapvető feladattá vált, meg kell találnunk a vizek elvezetésének és helyben tartásának a megfelelő arányát. Amennyiben ez megvan, korszerű létesítményekre van szükség, és úgy vélem, ez utóbbi területen is jól haladunk – hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette: a projektben több olyan munkát is elvégeztek, amikre már régóta nagy szükség volt.

– A Lónyay-főcsatorna kotrása, műtárgyak felújítása és építése mind-mind kellenek ahhoz, hogy a beruházásban érintett mintegy 40 település lakói nagyobb biztonságban érezhessék magukat és még hatékonyabb legyen a térség vízgazdálkodása – tette hozzá Bodnár Gáspár.

És hogy miért ennyire fontos a hatékony vízgazdálkodás a térségünkben? A Nyírség és a felső-szabolcsi területek rendkívül érdekes ellentéteket vonultatnak fel, ha egy vízügyi szakember szemüvegén át vizsgáljuk őket. A két területet gyakran sújtják aszályok, ugyanakkor a belvíz szempontjából is kifejezetten veszélyeztetettnek számítanak. Ez utóbbi különösen a Felső-Szabolcsot érinti.

Több veszély is fenyeget

– Nem véletlen, hogy rengeteg létesítmény van e területen a belvíz kezelésére, ráadásul ha megnézzük a hazánkat leginkább sújtó aszályok térképeit, akkor megint csak a térség kerül a nem éppen előkelő első helyre – ezt már Lőrincz Róbert mondta el a jelenlévőknek. A szakember arra is kitért, a tavalyi aszály még mindenki emlékezetében erősen él, pedig a probléma súlyosságát még jobban szemlélteti a 2015-ös esztendő, amikor Magyarországon szinte sehol sem volt aszály, Felső-Szabolcsban viszont érdekes módon borzasztó méreteket öltött a csapadékhiány. Lőrincz Róbert arra is kitért, a vízhiány mértékét mutatja az is, hogy a Nyírség tározói mintegy 12 millió köbméteres kapacitással rendelkeznek, ugyanakkor mindössze 4 millió köbméter víz van bennük jelenleg.

– A projekt keretében 68 műtárgy felújítása és 25 építése, illetve a csatornák rekonstrukciója történt meg, továbbá egy új központot is felépítettünk Szabolcsveresmarton. Az új belvíz- és aszályvédelmi központ rendkívül fontos szerepet tölt majd be a jövőben. Amennyiben védekezésre van szükség, e központból lehet majd koordinálni a munkát, ami tovább növeli a hatékonyságot. Emellett két új raktár is épült, az egyik Demecserben, a másik pedig Nagyhalászban. E létesítményekre a gépek tárolása miatt van szükség, ugyanis nem elég megépíteni az új védműveket, azokat karban is kell tartani. Éppen ezért számos eszközt és gépet is beszereztünk, hogy az új műtárgyak minél tovább és minél eredményesebben szolgálhassák a vízgazdálkodást és az embereket – tudatta az osztályvezető.