2023.10.21. 11:30
Van-e jövője a szabolcsi almának?
Robotizáció, fagyvédelem, ültetvény-korszerűsítés, ezek a jövőbeni kulcsszavak.
Az almaágazatnak számos kihívással kell szembenéznie
Forrás: MW-Archív, Dodó Ferenc
A FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnökével, dr. Apáti Ferenccel legutóbbi podcastünkben arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a jövő versenyképes és rentábilis almatermesztését. A szakember kijelentette, korszerű jég- és fagyvédelem, illetve gépesítés nélkül hosszú távú sikerességben és eredményességben senki sem gondolkodhat.
Időjárási anomáliák
– Itt a klímaváltozás, a tavaszi fagy évek óta visszatérő vendég, vannak másfél-két hetes lehűlési hullámok, majd jön egy extrém aszály, hónapokon keresztül nem esik megfelelő mennyiségű eső. Az UV-sugárzás mértéke egyre csak nő, és vannak hetek, amikor hónapokra elegendő csapadék esik. Ezeket az időjárási anomáliákat csak tetézi a munkaerőhiány. Kevés a hadra fogható ember, emiatt nem tudjuk időben elkezdeni a betakarítást. Minőségi munkaerőről gyakorlatilag nem is lehet beszélni. Új kártevők, kórokozók jelennek meg, ezzel párhuzamosan azonban egyre kevesebb növényvédő szert használhatnak a gyümölcsösgazdák.
– Összefoglalva: az almaágazat legnagyobb kihívásait a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a növényvédő szerek használatának beszűkülése jelentik – foglalta össze dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke, akitől megkérdeztük: mik lehetnek a megoldások ezekre a kihívásokra, és ő hogyan képzeli el 10 év múlva a rentábilis és versenyképes almatermesztést.
– Itt mindenképpen külön kell kezelni az étkezési és az ipari almát. Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben az ipari céltermesztés vagy az iparialma-termesztés fogalmak általánossá váltak, holott Nyugat- és Dél-Európában ezek gyakorlatilag ismeretlenek, ott az étkezésialma-termesztés melléktermékének számít a rosszabb minőségű léalma. De nálunk létezik az iparialma-termesztés, így válasszuk ketté a dolgokat. Lehetne ipari almát is jól és korszerűen termeszteni, de annak az a feltétele, hogy ne a mostani 20-25 tonna/hektáros termésátlaggal, hanem a legalább 60-80 tonna/hektáros átlaggal termesszük. Nagy tőszámú célterületen, minimum félintenzív módszerekkel, öntözéssel, a betakarítás legyen szinte teljesen gépesítve, az üzemméret nagysága pedig érje el legalább a 20 hektárt. A jelenlegi ipari alma ára sajnos nem „bírja el” a jéghálót és a teljes fagyvédelmet – fogalmazott dr. Apáti Ferenc, aki áttért az étkezési almára.
Új művelési rendszer
Elmondta, itt nem beszélhetünk másról, csak szuperintenzív termesztéstechnológiáról, 3000-4000-es hektáronkénti tőszámról, ültetvényfűtéses és légkeveréses fagyvédelemről, robotizációról, önjáró erő- és permetezőgépekről, permeteződrónokról. – Váltani kell a művelési rendszerben is, ugyanis 10 év múlva elavult lesz a mostani, úgynevezett szuperorsós rendszer, helyette majd bejöhet a 30-40 centiméter széles, sövényjellegű, amerikai típusú 2D-s művelési rendszer.
– A jövő másik nagy feladata az, hogy a növényvédelmet ne növényvédő szerekkel oldjuk meg, hanem biológiával, hasznos szervezetekkel, UV-C ültetvénysterilizálással – fogalmazott a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke, aki beszélt a jövőbeni állami és uniós támogatási lehetőségekről is.
Dr. Apáti Ferenc elmondta, egy mostani korszerű ültetvény kialakítása hektáronként 25 millió forint körül van, ez az összeg 3-4 éve még csak 12-14 millió forint környékén alakult.
– Az étkezésialma-termesztéshez öntözés, jégháló és korszerű fagyvédelem nélkül hozzá se kezdjünk, a szerencse az, hogy úgy tűnik, hogy az elkövetkező 5-6 évben lesz állami és uniós támogatás erre a célra, várhatóan 50 százalék körüli támogatási intenzitással, de mi azon dolgozunk, hogy ezt az arányt 75 százalékra tornásszuk fel. Azt gondolom, 10 év múlva kevesebben fognak almát termeszteni, felére fog redukálódni a gyümölcsterület, de ha fejleszteni tudjuk az ültetvényeinket, akkor a mostani termésátlagok tarthatóak lesznek. Viszont ha nem vigyázunk, és nem haladunk a korral, akkor elképzelhető, hogy több almát fogunk importálni, mint amit itthon meg tudunk termeszteni – emelte ki dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke.