2023.09.07. 17:30
Már Brüsszelig ér a Szabolcsi alma fénye
Uniós oltalom alatt az almánk - a térségünkben a Jonatán fajta alapozta meg a Szabolcsi alma hírnevét.
Változnak a fogyasztói igények, így most a Jonagold vagy az Idared fajták az elterjedtebbek
Fotó: Illusztráció: MW-Archív
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Szabolcsi alma elnevezés felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába - közölte a brüsszeli testület. A bizottsági közlemény szerint Szabolcsi alma elnevezés kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében termesztett és szüretelt almára vonatkozhat. Az elnevezés a már oltalom alatt álló 64 Hagyományos Különleges Termék és további 1653 oltalom alatt álló mezőgazdasági termék listáját gyarapítja.
„A gyümölcs húsa ropogós és jellegzetesen fanyar ízű. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye éghajlati adottságai kiválóak az almatermesztéshez. Az optimális termőhely mellett a termelők szaktudása a korábbi évszázadok során szerzett és generációról generációra szálló tapasztalaton alapul. A magyar almatermesztés hírnevét a Szabolcsi alma alapozta meg” – olvasható abban a közleményben, amit a napokban adott ki az Európai Bizottság, és amiben megindokolják, miért került be a Szabolcsi alma az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásba.
Szakmai előterjesztés
Dr. Szabó Tibor, az újfehértói kutatóintézet tudományos tanácsadója is részt vett annak a szakmai előterjesztésnek az elkészítésében, melyet az Agárminisztérium Brüsszelbe továbbított, és ami alapján az Európai Bizottság jóváhagyta a Szabolcsi alma elnevezés felvételét az uniós nyilvántartásba.
A szakember lapunk megkeresésére elmondta, nagyon örül a hírnek, hiszen amellett, hogy az ő munkája is benne volt, a Szabolcsi alma is megérdemli a nemzetközi elismerést.
Dr. Szabó Tibor hozzátette, az alma mögött felsorakozó vármegyei szervezetek, csoportok, cégek már régóta szerették volna, hogy a Szabolcsi alma, és maga az elnevezés egy olyan védjeggyé válna, aminek Európa-szerte híre megy, erősítve a nemzetközi versenyképességet és a piaci pozíciókat.
– Az agrártárcának megküldött szakmai anyagunkban többek közt leírtuk az almatermesztés több évszázadra visszamenő vármegyei hagyományait, hogy miért fontos az ittenieknek ez az ágazat. A térségben úgy igazán a Jonatán fajta alapozta meg a Szabolcsi alma hírnevét. Mára változtak az igények, így most a Jonagold vagy az Idared fajták az elterjedtebbek – sorolta az újfehértói kutatóintézet oszlopos tagja.
Dr. Szabó Tibor tudományos szaktanácsadó hozzáette, abban bízik, ezzel a brüsszeli döntéssel sikerül kilábalnia a régió almatermesztésének abból a gödörből, amibe az utóbbi években került.
És hogy milyen gödörről is van szó? Hazánkban a termesztőterület nagysága már az ezredforduló óta csökken: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár, vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai 20 564 hektárra. Sajnos, a termésmennyiséget is a csökkenés jellemzi: az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 15 136 hektár almaültetvény található.
Termésmennyiség: jelentős az ingadozás
A termésmennyiség az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutat, ami elsősorban az időjárási káreseményekkel (döntő részben a tavaszi fagyokkal) van összefüggésben. A legutolsó jó évjárat – a termésmennyiség szempontjából – 2018-ban volt, amikor 725 ezer tonna termést takarítottunk be, de további 50-100 ezer tonna betakarítatlanul maradt a feldolgozó kapacitások vagy tárolókapacitások szűkössége miatt. A 2019-2021. években az időjárási károk miatt 360 és 470 ezer tonna között mozgott az éves almatermés, ami az akkori terméspotenciálunk körülbelül 60 százaléka volt. Tavaly az elmúlt három évtized egyik leggyengébb termését éltük meg: mindössze 280 ezer tonna volt a szüretelt mennyiség. Erre az évre 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálunk Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma.
