Jó lehet az idei almatermés

Magyarországon az idei adatok szerint 20 564 hektáron termesztenek almát – kezdte lapunknak szokásos alma­prognózisát a csengeri származású dr. Apáti Ferenc. 
Csökken a termőterület 
A FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke szerint a területi tendencia már az ezredforduló óta csökkenő: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár, vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai méreteire. A termésmennyiséget is a csökkenés jellemzi: az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant, de, mint azt a szakember megfogalmazta, az időjárási károk miatt még ezt a potenciálunkat sem sikerült kihasználni az utóbbi években. 
– Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi körülbelüli ezerhektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat, vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti – vetítette előre dr. Apáti Ferenc. Hozzátette: a legnagyobb termesztőkörzetünk jelenleg (mint ahogyan a múltban is) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 15 136 hektár almaültetvény található itt, ami a jelenlegi termőfelületünk háromnegyede. Kiegészülve Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1705 hektárnyi termőfelületével, azt lehet mondani, hogy az északkeleti országrész adja a hazai almatermő felület bő 80 százalékát. 
A termésmennyiség az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutat, ami elsősorban az időjárási káreseményekkel (döntő részben a tavaszi fagyokkal) van összefüggésben. A legutolsó jó évjárat – a termésmennyiség szempontjából – 2018-ban volt, amikor 725 ezer tonna termést takarítottunk be, de további 50-100 ezer tonna betakarítatlanul maradt a feldolgozókapacitások vagy tárolókapacitások szűkössége miatt. A 2019–2021. években az időjárási károk miatt 360 és 470 ezer tonna között mozgott az éves almatermés, ami az akkori terméspotenciálunk körülbelül 60 százaléka volt. Tavaly az elmúlt három évtized egyik leggyengébb termését éltük meg: mindössze 280 ezer tonna volt a szüretelt mennyiség – foglalta össze dr. Apáti Ferenc. 
Jó évjárat lehet 
A FruitVeB elnöke szerint a július közepén végzett felmérésük alapján úgy tűnik, hogy az idei almatermés ha nem is kiváló, de összességében egy jó évjárat lehet. Az időjárás május óta közel optimálisan alakul: bőséges a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz. 
– Negatív jelenség azonban, hogy az idén nyáron talán az átlagosnál több a vihar- és jégkár, minden jelentősebb almatermő régióban voltak már hevesebb jégverések, ami alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi károkat okoz, vagyis csökkenti az étkezésialma- és növeli az iparialma-árualapot. A csapadékos tavasz okán tapasztaljuk azt a jelenséget is, hogy az átlagosnál nagyobb a varasodásfertőzés, ami szintén az ipari alma felé terel egyébként „friss piaci almának induló” mennyiségeket. 
Mindezek eredőjeként erre az évre 500–550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálunk Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látunk, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozottnak látszik a termés. A gyümölcsméretek, a közel optimális időjárásnak köszönhetően, szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor – sorolta dr. Apáti Ferenc. 
A FruitVeB elnöke azonban felhívja arra a figyelmet, hogy a becslési hiba jelenleg még plusz-mínusz 10 százalékos. A következő hetek időjárásának függvénye is, hogy hogyan alakulnak a gyümölcsméretek, és ezzel együtt a termésmennyiség, illetve az étkezési-ipari kihozatal. 
– Részletes termés- és piaci prognózisra augusztus közepén vállalkozunk, az augusztus elején megjelenő európai prognózisok tükrében – zárta dr. Apáti Ferenc.