A kontárok velünk vannak és lesznek

Több felmérés is készült már a hazai építőiparban arról, mennyire okoznak nagy kárt a kontárok. Az egyik legfrissebb, több mint kétszáz szakember bevonásával készült elemzés arra világított rá, hogy a becsületes kivitelezők több mint 90 százalékának kellett már azért kivonulnia egy munkaterületre, hogy más elfuserált „alkotását” helyrehozza. 

A jelenség óriási bizalmatlanságot vált ki a szakemberek irányába, s mindez az igényes munkát végző mesterekre is rossz fényt vet. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint sajnos a kontár kivitelezők állandó szereplői az építőiparnak, és mindez akkor sem fog változni, ha a megrendelők részéről csökken az érdeklődés, és a kevesebb munka miatt több szabad szakember közül válogathatnak majd az építtetők. Némi odafigyeléssel azonban elkerülhetők ezek a „Mekk mesterek”, még a legveszélyeztetettebb laikus magánszemélyek részéről is. 

Ahogy arról korábban lapunkban beszámoltunk, ma átlagosan 58 napot kell várni a szakemberekre Magyarországon. Ez az érték első pillantásra akár soknak is tűnhet, ám ha annak tükrében tekintünk az adatra, hogy egy éve még 138 nap volt a várakozási idő, akkor sokkal barátibb az összkép. Vármegyénkben átlagosan 45 napba telik, mire a szakik hozzálátnak a rájuk bízott feladathoz – derül ki a Mapei Kft. friss kutatásából, mely arra is rávilágított, ha tovább csökken a kereslet, előfordulhat, hogy újra felerősödik a szakemberek kivándorlása. A témáról Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökét is megkérdeztük, aki szerint a kutatást némi kritikával érdemes kezelni, mivel a vállalat általában a saját partnerkörében lévő vállalkozókat kérdezi meg. 

Csökkent a kereslet 

– Az év első két hónapjában a falazóanyagok, tetőfedő anyagok kereskedelmi forgalma 50 százalékkal esett vissza. Mindez azt jelenti, hogy csökken az új építések száma, s ha az első két hónap ilyen drasztikus visszaesést mutat, akkor a többi iparág képviselőire – például burkolókra – is kevésbé lesz szükség. Az építésnek van egy folyamata, az alaptól a belső munkákig, és az utóbbiak emiatt később jelennek meg a statisztikákban. E szakiparok munkája az év második felére esik majd vissza – hívta fel a figyelmet Koji László, hozzátéve: már most érezhető, hogy az építőipar teljesítménye két számjegyű értékkel esik majd vissza. 

– Egyre nagyobb a verseny az ágazatban a csökkenő kereslet miatt, ugyanakkor az sem mindegy, hogy a nagyberuházásokat vagy a magán­építkezéseket vizsgáljuk. A szakemberhiány is egyre jobban érződik, különösen a szak- és szerelőipar területén, főleg épületgépészből, villanyszerelőből vagy burkolóból van kevés. Azt sem szabad elfelejteni, hogy tavaly az év egyes időszakaiban az általuk használt termékekből is hiány volt. Nehéz volt hőszivattyút, radiátort vagy éppen napelemet beszerezni. 

Óvakodjunk a kontároktól! 

Ez azért is probléma, mert az elektromos hálózat és a gépészet átlagosan egy ház bekerülési költségének 15 százalékát képviseli – hívta fel a figyelmet az ÉVOSZ elnöke, majd kiemelte: az említett szakipari termékek jelentős része importból származik, és az áremelkedés is nagyobb volt az átlagosnál az elmúlt másfél évben, a forint gyengülése miatt. 

A házfelújítástól és az építkezéstől sokan félnek, mégpedig a kontárok egyre nagyobb térnyerése miatt. Rengeteg becsületes szakember számolt be arról, hogy rendszeresen hívják mások elrontott kivitelezésének kijavítására. 
Koji László szerint az építőiparban a fizetőképes kereslet és a kínálat között nagyra nyílt az olló. 

– A kontárok akkor is ott vannak, amikor sok a munka, ahogy akkor is, amikor kevés a megbízás. A kontárok mindig velünk maradnak, még akkor is, ha az építőipar nehezebb helyzetbe kerül. Nem az a jó mester, aki állítja magáról, hanem akiről a korábbi megrendelők mondják. Nagyon fontos, hogy tekintsük meg a szakember referenciáit, ha lehet, beszéljünk az egykori megbízókkal. Amennyiben az illető nem akar írásos szerződést, már gyanakodjunk, az pedig már több mint intő jel, ha a munkáért aránytalanul sok készpénzt szeretne előre elkérni. Ragaszkodjunk az írásos szerződéshez! – hangsúlyozta Koji László, akitől azt is megtudtuk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendszerében a kivitelezőknek kötelező a regisztráció, s a kamara honlapján szakterületre szűrve lehet keresni. 

– Több mint 120 ezer vállalkozásról, egyéni vállalkozóról van szó, ám az adatbázis hibája, hogy csak 70 százalékban hitelesek az adatok, mivel a vállalkozások nem veszik a fáradságot, hogy feltüntessék az egyes változásokat. Azonban a rendszer egy jó kiindulópont a leendő megbízónak, a rendszerben nem szereplő vállalkozó pedig eleve gyanús. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy lakossági megrendelők csak nagyon ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel, holott ők azok, akiket a leggyakrabban megvezetnek. Nem érthet mindenki a kivitelezéshez, és ezzel egyes „szakemberek” vissza is élnek – tette hozzá. 

Koji László arra is kitért, egy nagyobb értékű felújításnál érdemes lehet műszaki ellenőrt is megbízni, aki rendszeresen nyomon követi a mesterek munkáját. 

– A megrendelőnek kontroll alatt kell tartani a kivitelezés folyamatát. Ez egy normális dolog, ne féljünk kérdezni, hiszen a szakembernek kötelessége válaszolni. Egy laikus kontroll is többet ér, mintha mindent a kivitelezőre hagyunk, ha pedig az illető panaszkodik, hogy zavarjuk, vagy nem akar válaszolni, az szintén gyanús – emelte ki az elnök. 

MI