2022.05.31. 11:52
A magyar vidék valódi értékei az abban dolgozók
- A magyar agrárium legnagyobb kincsei azok a fiatalok, akiket piacképes tudással vérteznek fel az agrárszakképzési centrumok, és akik a jövőben is biztosítják a mindennapi kenyerünket - így fogalmazott Nagy István agrárminiszter azon a projektzáró eseményen, aminek a baktalórántházi Fenyves Szálloda ad otthont.
Fotó: Dodó Ferenc
– A rendezvényünk a vidékfejlesztés sikerének ünnepe – ezt mondta Ferdinánd Ágnes, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgató-helyettese, aki azokról a kihívásokról is beszélt, amelyekkel a mezőgazdaságban dolgozóknak szembe kell nézniük.
– Az éghajlatváltozás miatt kevesebb a víz és a termőföld, viszont egyre több élelmiszerre van szükség, ezeket a problémákat pedig csak jól képzett, a modern technológia vívmányait hatékonyan alkalmazó dolgozók képesek megoldani. Ezért van különösen nagy jelentősége e most zárult projektnek, amely képzésekkel és tréningekkel segítette az őstermelőket, a családi gazdaságokban dolgozókat. A képzések közel kétharmada a pandémia időszakára esett, ez pedig nagy terheket rótt az oktatókra, akik a nehézségek ellenére jelesre vizsgáztak. Ahogy a résztvevők is remekül teljesítettek: alacsony volt a lemorzsolódás, az átlag pedig 4,4, ami nagyon jó eredmény. A képzéseknek köszönhetően tudásalapú gazdálkodás valósulhat meg, a termelők helyben boldogulhatnak, ezzel pedig erősödhet a magyar vidék – tette hozzá Ferdinánd Ágnes.
A magot elvetették
– Sokszor elmondjuk, hogy az erőfeszítéseink célja az önellátásra törekvés, a minőségi élelmiszerek előállítása és azok értékesítése a külföldi piacokon – de valóban ezek a legfontosabb feladataink? – tette fel a kérdést dr. Nagy István agrárminiszter, aki a választ is megadta a felvetésre.
– Ezeknél is fontosabb az, hogyan tudunk vonzó jövőképet mutatni a fiataloknak, hogyan tudunk esélyegyenlőséget teremteni, s biztosítani számukra a felzárkózás lehetőségét.
– Minden talpalatnyi földet meg kell művelni, a teremtett világot megőrizni, s gördülékennyé tenni a generációváltást – abban, hogy ezek megvalósuljanak, az agrár szakképzésben dolgozóknak nagy a felelősségük. Ez volt a célja a képzés átalakításának, az agrárszakképzési centrumok létrehozásának. Az oktatóknak egy addig ismeretlen struktúrában kellett dolgozniuk, erős konkurenciával is megbirkózva, és sok ellentétes érdeket összefésülve. Nem volt könnyű, de megoldották.
– A magot sikeresen elvetettük, megérkezett rá a májusi eső, és sorjázik a vetés – itt tartunk most: nem vagyunk még az út végén, de az irány helyes – mondta a tárcavezető, aki elmondta: a jövőben az öt agrárszakképzési centrum összesen 15 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre, de az igazi értéket nem ez, hanem az ágazatban dolgozók jelentik.
Nem mehetnek home office-ba
– Mit sem ér a 100 millió forintos kombájn, ha nincs, aki kezelni tudja, és hiába dobnak ki a számítógépek ezernyi adatot, ha nincs, aki azokat feldolgozza, értékeli és mindezekre alapozva döntéseket hoz. Ezért a legnagyobb kincs az ember, aki állatot tenyészt, zöldséget-gyümölcsöt termeszt, vagy élelmiszert dolgoz fel – nélkülük megáll az élet. A pandémia alatt bebizonyosodott, hogy a legtöbb ágazat leállhat, elvonulhat home office-ba, az agrárium viszont nem. De felértékelődik a szerepe most, a szomszédunkban dúló háború alatt is, hiszen olyan, ötven éve elfelejtett fogalmak kerülnek elő, mint az éhezés vagy az ellátási problémák. Mindezek is azt mutatják, hogy a magyar vidék nélkülözhetetlen, az itt élő fiatalok jövője pedig a képzési centrumok kezében van – tette hozzá a miniszter.
Fejlődni akartak
– Az összesen 108 képzésen közel 3 ezren szereztek OKJ-s bizonyítványt vagy D kategóriás jogosítványt, a csekély mértékű lemorzsolódás és a jó eredmények pedig azt mutatják, hogy valóban azok vettek részt ezeken, akik fejlődni, tanulni akartak – ezt mondta Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, aki az egymilliárd forintos projekt megvalósításának nehézségeiről is beszélt.
– A megvalósítás kezdetén centrumok ugyan még nem léteztek, de az intézmények már közösen kezdték el a munkát, amiben az oktatóinknak, partnereinknek kiemelt szerep jutott. A képzésekben 120 oktató vett részt, nagy részük már nem fiatal, így nekik nagy kihívást jelentett az, hogy digitálisan kellett oktatniuk, kapcsolatot tartaniuk, vagy a tanyagot számon kérniük. Kitűnően megoldották, ezért nagy köszönet illeti őket – tette hozzá a főigazgató.