Prémium termékek a megyéből

A tavalyi madárinfluenza miatti csökkenés után, 2021-ben nőtt a levágott víziszárnyasok száma, így – a novemberi Márton-napi lakomák elengedhetetlen kísérőjeként – a libacomb idén is bőséges mennyiségben elérhető volt és lesz is még az év hátralévő részében. A libából készült termékek exkluzív, prémium kategóriába tartoznak, a baromfifélék közül a legmagasabb értéket képviselik. A hazai libahústermelés jelentős része exportra kerül – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Kacsa Nyírgelsére

Az ország legnagyobb lúd­integrációját a megyei érdekeltséggel, állattartó telepekkel, vágóhidakkal és keveréktakarmányt gyártó üzemekkel is rendelkező Tranzit Csoport végzi. Évi közel 2 millió liba nevelését és neveltetési rendszerét fogják össze, ezen felül ebben az évben még közel 9 millió pekingi kacsát is átadtak feldolgozásra a cégcsoporthoz tartozó Tranzit-Food Kft. nyírgelsei üzemének.

– Magyarországról továbbra is főleg exportra értékesítjük a ludakat, a célországok a németajkú területek, így Ausztria és Németország. A kacsa értékesítésében viszont egyre jelentősebb a belföldi eladás, az utóbbi években szépen nő a belföldi értékesítés részaránya az export rovására, köszönhetően az emelkedő hazai fogyasztásnak – tudtuk meg Ujvári Sándortól, a cégcsoport vezérigazgató-helyettesétől.

A szakember elmondta, ezeket a nagy volumeneket csak komoly üzletláncok tudják felvenni.

– A legfőbb célpiacon, Németországban is kapcsolatban vagyunk a jelentősebb üzletláncokkal, de ugyanezt tudjuk elmondani minden magyarországi kiskereskedelmi lánc esetében. Ma a fogyasztók elérése rajtuk keresztül lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy ne szolgálnánk ki a legkisebb húsboltot is belföldön, ha vásárlási szándéka lenne – emelte ki érdeklődésünkre Ujvári Sándor.

Igénylik a szabadtartást

A vezérigazgató-helyettes hozzátette, a levágott libáik 80 százalékát Szabolcsban és a Hajdúságban nevelik, részben a saját telepeken, részben pedig a nagy számú termelőpartnereiknél. Ujvári Sándor beszélt lapunknak a liba tartásának részleteiről is. Elmondta, manapság ez a legextenzívebben tartott baromfifaj.

– A liba az életének döntő többségét a szabadban, kifutón vagy éppen legelőkön tölti. A liba háziasítása nem tart ott, mint a tyúk vagy a pulyka és a kacsa esetében láthatjuk. Az említett fajok jól nevelhetőek zárt intenzív környezetben, azonban a liba ezt nem bírja, igényli a szabadtartást – részletezte a Tranzit Ker Zrt. vezérigazgató-helyettese, akit az ágazat általános helyzetéről is kérdeztünk. Ujvári Sándor szerint önmagában a minimálbér-emeléssel még meg is tudna birkózni a szektor, ma nem ez az állattartók legnagyobb kihívása.

– Sokkal inkább az alapanyagok, a gabonák és az olajosmagvak rendkívüli áremelkedése, valamint a világpiaci energiaárak rég nem látott szintje ad okot fejtörésre. Mégpedig azért, mert az európai piacokon a hústermékek túlkínálata miatt az állattartók a többletköltségeiket nem tudják a fogyasztókra áthárítani. Magyarán szólva veszteséget termelnek. Most a tartalékokat éli fel az állattenyésztés, és sajnos nem látjuk a végét a lejtőnek – fogalmazott Ujvári Sándor.

A baromfiágazat számokban

A baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata.

A belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba.

A termékek 80-85 százaléka csirke, és a maradék 15 százalékon osztozik a pulyka és a víziszárnyasok. Az ágazatban több mint 2600 mezőgazdasági termelő és 100 feldolgozó vállalkozás tevékenykedik.

A szektor éves szinten 700 ezer tonna hús előállítására képes, ebből 400 ezret a belföldi piacokon értékesítenek.

A baromfihús a harmadik legnagyobb tétel a magyar agrárium kivitelében. A hazaitól nagyban eltér az exportra kerülő 300 ezer tonna termékszerkezete; az exportnál 35-60 százalék között mozog a csirke, és 40 százalékot tesz ki a pulyka és a víziszárnyasok.

Borítókép: Magyarországról továbbra is főleg exportra értékesítik a ludakat | Illusztráció: MW-Archív