Száz százalékban komposztálható „műanyag”! Sok „manit” sejtet a manióka!

A Bán Családi Ipari Központban Csarodán, mint évtizedes fennállása alatt annyiszor, most is jelentős fejlesztések folynak.

Az innovációs hajlamát LED-világítás-technikával, továbbá a 3D nyomtató, valamint elektronikai termék tervező-gyártó-javító korszakával is ékesen bizonyító tulajdonos, Bán László és családja nemrég egy minden eddiginél ígéretesebb fába vágták a fejszéjét. A csarodai házaspár negyedmagával alapítója a Bán Biopacking Technology Kft.-nek, melyet Bánékon kívül a cég pénzügyi vezetője, Pásztor Éva és fejlesztési irányítója, a columbiai származású Fabian Gonzales közösen jegyeznek.

Arról, hogy nem véletlenül alakult így a tulajdonosi összetétel, a Kolumbiai–Magyar Kereskedőház bogotái kirendeltségét korábban két éven át vezető Fabian Gonzales beszél a Bán Családi Ipari Központ irodájában. – Bár magyarországi technológiákat kellett kiközvetítenem, rábukkantam egy komposztálható polimer technológiára, amit mindenképpen Magyarországra akartam hozni. Azt szeretném ugyanis, hogy második hazám, Magyarország váljon a komposztálható csomagolóanyagok egyik központjává Európában.

Csaroda vonzereje

Az üzemcsarnokot bemutató tulajdonos, Bán László meghökkentő részletekkel szolgál. – Jelen pillanatban elektronikai összeszerelést végzünk egy nagy múltú német multinacionális vállalatnak. Egy több mint száz éve csomagolástechnikával foglalkozó másik német céget pedig sikerült bevonzanunk ide, az ipari központunkba, ahol autóipari beszállítóknak gyártanak csomagolóanyagokat.

– Mindezeken túl, egy ideje már itt készül az az úgymond „műanyag” is, ami képes kiváltani a piacon e pillanatban jelen lévő PLA, azaz kukoricakeményítő alapanyagú, biobomlónak nevezett fóliát. Ennek a Columbiából granulátum formában érkező polimernek az alapanyaga pedig nem más, mint egy trópusi növény, a manióka.

– Az Európai Unió július 31-én hozta meg a döntést, miszerint Európában élelmiszer nem érintkezhet műanyaggal. Próbálva az új előírásoknak megfelelni, alternatívaként a már említett kukoricakeményítőből próbálják jelenleg ezt megvalósítani a csomagolóanyag-piacon. A probléma viszont az, hogy a PLA csupán 40 százalékban tartalmaz kukoricakeményítőt, viszont 60 százaléka továbbra is kőolajszármazék. Az ilyen anyag viszont sokkal károsabb a környezetre, mint az eddig használatos műanyag zacskó, mert az emberek tudatába sajnos úgy rögzül, hogy ez biológiailag bomlik, amit nyugodt szívvel elhelyezhetnek a háztartási komposztban. Ahelyett, hogy – mint eddig – szelektíven gyűjtenék, elássák a földbe abban a hiszemben, hogy ez ott úgy is teljes egészében lebomlik. Tehát félrevezetve – bár jóhiszeműen – mégis csak szennyezik a környezetet.

Az igazán bió válasz

Ezzel szemben itt van ez a trópusokon napvilágot látott, mostantól pedig már Európában is bevezetésre váró fantasztikus alapanyag, amely kolumbiai tudósok évtizedes kutatásainak eredménye. Konkrétan maniókából állítják elő ezt a természetes úton, száz százalékban komposztálható, úgymond „műanyagot”. Mi ezt hozzuk be, s az ebből gyártott fóliából aztán a különféle végtermékek között olyan zacskó is készíthető, amely például a benne gyűjtött konyhai hulladékkal együtt a kerti komposztban maradéktalanul lebomlik, tehát igazán bió.

Az előbbi állítást bizonyítandó, az irodába visszatérve egy ámulatba ejtő bizonyítékkal szolgál a társaság vezérkara.

A meleg vizes pohárban maradéktalanul feloldódó „műanyag” zacskón, majd a belőle képződött keményítő oldat jóízű kortyolgatásán elámulva nem túlzás azt állítanunk, hogy világszenzációról van szó.

Abszolút újdonság

– Akkora újdonság, hogy az itt, Csarodán elindított biofólia-gyártáshoz szükséges manióka alapanyagot nem kis utánajárással sikerült csak Magyarországra hozni, mert ilyen még nem szerepelt a hatóság nyilvántartásában. Azt mondták, ilyen anyag nem létezik. Ráhibáztak, tényleg nem. De hát éppen ez a lényeg. Abszolút nóvumról van ugyanis szó, mert egyrészt környezettudatos, másrészt pedig, az ezt a fóliát termékeik csomagolására használó iparágaknak nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetniük. Ez pedig már keményen profitnövelő tényező, amire csak csettinteni lehet, hiszen óriási előnyt jelent a piacon – villantja föl a legzöldebb elvárásokat is teljesítő, még sokra hivatott technológia várhatóan elsöprő sikerét Bán László.