Nem könnyű szezonális munkára embert találniuk a gazdáknak

A megyei gazdálkodóknak évek óta komoly fejtörést okoz az, hogy hosszabb távú mezőgazdasági munkára, vagy akár csak a szezonális feladatok elvégzésére, legyen az dinnyebetakarítás, meggyszüret vagy almaszedés, nehezen találnak hadra fogható embert, kevés a dolgos kéz.

Körképünkben arra voltunk kíváncsiak, hogyan oldják meg ezt a problémát az agrárium szereplői, rákényszerülnek-e arra, hogy a határon túlról „hozzanak” maguknak (idény)munkást a különböző mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez.

Magyarországon tartózkodnak

A jánkmajtisi központú, a gyümölcsfeldolgozásban érdekelt Agricolae Kft. harminc ukrán dolgozót alkalmaz jelenleg is.

A foglalkoztatás részleteiről Bíróné Nagy Erika HR-vezető beszélt lapunknak. Elmondta, hogy ezek az emberek nem ingáznak, már huzamosabb ideje itt tartózkodnak Magyarországon, sőt szállást és étkezést is biztosít számukra a cég.

– Ők a jánkmajtisi feldolgozóüzemünkben dolgoznak napi szinten, mi pedig hosszabb távon számítunk a munkájukra. Miután annak idején átlépték a határt, a tíz nap kötelező karantént a cég szamossályiban található munkásszállásán töltötték el, majd miután ez letelt, teszteltük őket, amit azóta még kétszer megismételtünk – árult el részleteket lapunknak a HR-vezető.

Bíróné Nagy Erika hozzátette: a harminc ukrán alkalmazott hivatalosan dolgozik náluk, egy részük egyszerűsített foglalkoztatás (efo) keretében, másik részük pedig rendes munkaszerződéssel, de munkavállalási és tartózkodási engedéllyel mindegyikük rendelkezik.

– Reggelente busszal hozzuk el őket Szamossályiból Jánkmajtisra, majd a műszak lejártával ugyanúgy visszaszállítjuk őket a szálláshelyre – fogalmazott lapunknak Bíróné Nagy Erika, aki teljes mértékben elégedett az ukrán alkalmazottak munkájával.

A magyar–román határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő Porcsalmán gazdálkodik gyermekkora óta idősebb Papp József. A sokat látott és tapasztalt gazda szilvával és meggyel foglalkozik komolyabban, de van egy kevés kajszibarackja és birsalmája, utóbbi inkább csak kedvtelésből.

– Sosem hívtam szezonális munkára senkit sem a határon túlról, mindig igyekeztem a helyiekből verbuválni a csapatomat, tettem ezt több-kevesebb sikerrel. Sajnos még ha sikerül is összeszedni a megfelelő létszámú csapatot, a mennyiség nem mindig párosul minőséggel – mondta lapunknak Papp József, aki szerint a kézimunka-igényesebb ágazatok elviszik az embereket, ők ugyanis géppel rázzák a gyümölcsöt.

– Az emberek inkább elmennek oda, ahol kézzel kell szedni a cseresznyét vagy az almát, mert azzal jobban tudnak keresni. Sokszor a napszámosok képességei is behatároltak, pedig a rázáshoz nem kell egyetem... – fogalmazott meg burkolt kritikát a porcsalmai gazda.

– A metszéshez hozzáértő embert találni már szinte a lehetetlen küldetéssel egyenlő – tette hozzá id. Papp József, aki mindezek ellenére sem látja értelmét, hogy a határon túlról hozzon át embereket, mint mondta, ott sem értenek jobban ezekhez a dolgokhoz.

Szinte „kihalt” a település

– Sokáig jártak hozzám Kárpátaljáról idénymunkások, szezononként 6-8 ember, de csak a koronavírus megjelenéséig – mondta lapunknak a neve elhallgatását kérő tarpai gazda.

– Tavaly még átjöttek páran, de megfelelő papírok miatt inkább visszamentek a határ másik oldalára. Most kénytelen vagyok a helyiek közt körülnézni, de szinte „kihalt” a település, mert mindenki, aki mozdítható, Budapesten dolgozik az építőiparban, akár 18 ezer forintos napi bérért. Ezzel én nem tudok versenyezni... A kialakult helyzet miatt most nekem és a családtagjaimnak kell többet dolgozni addig, amíg nem találok embert. A meggyszedésnél nemcsak a munkaerőhiány okoz gondot, hanem a kánikula is – jegyezte meg a tarpai gazdálkodó.

A megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát is megkerestük, arra voltunk kíváncsiak, a mezőgazdasági idénymunkára hazánkba érkező személyekre jelenleg milyen szabályozás vonatkozik.

A lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint „a külgazdasági és külügyminiszter által kijelölt szomszédos országok listája alapján Ukrajna vonatkozásában biztosított a korlátozott sávban történő határátlépés. A külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek. A Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül elhagyni.” A szabályozás megkülönbözteti az üzleti célú beutazást is. Eszerint „üzleti vagy gazdasági célúnak minősülhet minden olyan utazás, amely valamely gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenysége, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik, illetve azzal összefüggésben áll. A belépő személynek hitelt érdemlően igazolnia kell utazásának célját. Az üzleti, illetve gazdasági célú utazás számtalan formában megnyilvánulhat, ezért azon gazdasági társaság, illetve más jogalany, amelynek érdekében a beutazás vagy a visszautazás történik, teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt) magánokiratban igazolja azt, hogy az utazás üzleti, illetve gazdasági céllal történik, megjelölve a beutazás konkrét indokát (célját) is.