A rendszer nem mentesít, de mérsékel

Balkány. Az országos lefedettséget nyújtó jégkármérséklő rendszer működéséről Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke elmondta, a jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Lobbizni kellett

– A jégkármérséklő rendszer működését, tevékenységét az indulás előtt az akkori Köjállal vizsgáltatta meg a NEFELA (Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, a szerk.), és ez alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli megyére, majd a kamaránk lobbitevékenységének is köszönhetően a rendszert 2018-ban az ország teljes területére sikerült kiterjeszteni.

Európában több évtizede nagyon sok helyen használják ezt az eljárást.

A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja – fogalmazott lapunknak a NAK megyei elnöke, aki egy másik tévhitet is igyekezett eloszlatni.

– Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére, inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Szerencsére nem vagyunk képesek „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének köszönhetően (általunk gyártott mesterséges jégmagok) kicsit növelhető is a csapadék mennyisége.

Alaptalan a félelem, hogy kárelhárító rendszer miatt volt aszály 2018-ban – nyomatékosított Rácz Imre.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását.

A generátoros beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.

Összességében elmondható, hogy a kamara nem jégmentesítő, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet, amely működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete. A rendszer hatékonyságát viszont csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival.

Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az időjárási jelenség – foglalta össze a NAK megyei elnöke.

Teljesen lefedi a megyét

Rácz Imrétől megkérdeztük azt is, miért pont Balkányban alakították ki a régiós központot. Elmondta, egyrészt azért, mert adott esetben, ha valami műszaki hiba vagy emberi mulasztás történik, és nem tudják elkezdeni a védekezést, Balkányból könnyen el lehet jutni a régió bármely szegletébe, hiszen az M3-as autópálya, a 4-es főút és 471-es út is gyorsan elérhető.

– Senki ne gondolja azt, hogy azért, mert Balkányban van a régióközpont, ez a környék védettebb, mint a többi, hiszen a megyénkben található 70 generátor teljes mértékben lefedi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét.

Arra is kíváncsiak voltunk, ki és hol dönti el, hogy meg kell indítani a védekezést és be kell kapcsolni a talajgenerátorokat.

– Ezt egyértelműen az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában döntik el, ott kapcsolják be az automata generátorokat, míg a manuális generátorok bekapcsolásához üzenetet küldenek az érintett generátorok kezelőinek, akik ezután maguk „élesítik” a védekezési rendszert – mondta Rácz Imre.

TG