Szénhidrogén-kutatás, -feltárás, -kitermelés Kisvárdán és Nyírbátorban

Az idén 65 éve várossá nyilvánított Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen az államtitkár a statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt mondta: a bányászat termelése 2018-ban 54 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ágazat helyzete kedvező: az anyagkitermelés 42 százalékkal, a homok, kavics kitermelése 15 százalékkal, a köveké 24 százalékkal, a perlittermelés pedig 8 százalékkal nőtt tavaly.

Szólt arról, hogy a villamosenergia-termelésben és az energiaellátás biztonságát tekintve a visontai és a bükkábrányi lignittermelés ma is jelentős szerepet tölt be, a megújult koncessziós eljárásoknak köszönhetően a szénhidrogén-termelés volumene az elmúlt években növekedni kezdett. A jövőben további jelentős bővülés várható, ez sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország energetikai importfüggősége csökkenjen.

A részletekről szólva Kaderják Péter elmondta: újra lendületben vannak olyan ágazatok, amelyeknek szüksége van a nyersanyagokra, alapanyagokra, földgázra, olajra, lignitre, az építőipar „szárnyalása” pedig magával húzza a bányászatot, elég, a például a vasúti fejlesztések területén a kőre, az építőipar területén a betonhoz szükséges kavicsra, homokra, cementre gondolni.

Ugyanakkor nem csak az építőiparnak van szüksége a bányászati szektorra, az ipar bővülésével további fejlődésre nyílik lehetőség a kohászat területén is, a járműipar bővülésének köszönhetően az utóbbi években fokozódott az alumínium-nyomásos öntészet és a vasöntészet termelése is – tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium idén hét bányászati koncessziót hirdetett, amelyekre szeptember 25-én és 26-án nyújthatók be a pályázatok. Szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés céljából nyolc településen – Csongrád, Csorna, Érd, Kadarkút, Kisvárda, Nyírbátor, Pusztaszer és Zala-Kelet – lehet koncessziós jogot szerezni. Geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására Gádoros, míg lignit kutatására, feltárására és kitermelésére Sajókápolna területére hirdetett pályázatot az innovációs szaktárca.

A kormány célja az energetikai importfüggőség csökkentése, melyben fontos szerep jut az energiahordozó-készletek nagyobb mértékű, költséghatékony és környezetkímélő hasznosításának – szögezte le. Ezzel munkahelyek és beszállítói láncok teremthetők, a leszakadó, egykori ipar- és bányavidékek szociális és gazdasági helyzete javítható, nőhetnek az adóbevételek, az ország külkereskedelmi mérlege javítható.

Kaderják Péter fontosnak nevezte, hogy kormányzati döntés született tavaly az Energetikai ásványvagyon-hasznosítási készletgazdálkodási cselekvési tervről, és az ahhoz kapcsolódó intézkedések elfogadásáról, az ebben meghatározott feladatok végrehajtásával megfelelő módon lesznek képesek kezelni a 21. század bányászati, földtudományi, környezeti, gazdasági kihívásait. Hozzátette: a cselekvési tervnek megfelelően megvizsgálták a bányavállalkozók közterheit, illetve javaslatot tettek a bányajáradék fizetésének egyszerűsítésére, és vizsgálják a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázata kezelésének pénzügyi lehetőségeit, valamint a nem hagyományos szénhidrogén kutatását és feltárását is ösztönözni kívánják.

A kormány a továbbiakban is gondoskodni kíván a bányászati múzeumok stabil működéséről, és társadalmi programot dolgoz ki a bányászati szakmakultúra megőrzésének és társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében – hangsúlyozta az államtitkár. Kazincbarcikán az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a bányász emlékművet, többen pedig miniszteri és szakmai kitüntetéseket vettek át.

MTI