Fókuszban a növényi fehérje

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a fehérjenövények takarmányozásban és az emberi táplálkozásban betöltött egyre fajsúlyosabb szerepéről, a szója, a bab, a csillagfürt, a borsó, a csicseriborsó, a lencse, a lóbab és a lucerna termesztéstechnológiájának sarokpontjairól, a GMO-mentes fehérjetermesztés jelenéről és jövőjéről értekeztek a szakemberek a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében.

Nemzeti program

– Uniós és állami stratégia is szolgálja a növényifehérje-függőségünk mérséklését, ezek a programok elősegítik a hazai vetésszerkezet egyhangúságának megtörését, ezzel párhuzamosan pedig a magas fehérjetartalmú növények termesztését. Ezen a területen óriási a külföldi kitettségünk, amin változtatnunk kell az elkövetkező esztendőkben – fogalmazott előadásában dr. Gyuricza Csaba.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója beszélt a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is, mely (többek közt) a szójababtermesztés és az alternatív fehérjenövények termesztésének ösztönzésére, a GMO-mentes takarmányfehérje-szükséglet biztosítására, az innovatív takarmány­alapanyag-feldolgozási technológiára, a fenntartható takarmányozási rendszerek és a GMO-mentes termékek piaci pozíciójának erősítésére épül.

– A szójatermesztés hozamát növelni és a termesztéstechnológiát fejleszteni kell, megnyugtató megoldásért kiált az öntözés kérdése. A kutatás-fejlesztés és az innováció területén együttműködésre van szükség az uniós országokkal és a Duna Szója Szövetség tagjaival – sorolta a kihívásokat dr. Gyuricza Csaba, majd kitért az uniós szakpolitika ösztönzőelemeire is.

– Az Európai Fehérjeterv is támogatja a fehérjenövények termesztését, ezeknek felvevőpiacai lehetnek a konvencionális és a prémium-takarmánykeverékek, illetve az élelmiszer-termelés bizonyos szegmensei. Több tagországi kezdeményezés is jó példa lehet hazánk számára, úgy mint a dán, a holland vagy az osztrák modell. Utóbbi országban a takarmányigényt helyben termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel elégítik ki, illetve nagyon erős a bioszója-­termesztés is – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

– Az unió termeléshez kötött támogatással, különböző ágazati és vidékfejlesztési programok révén ösztönzi a fehérjenövények termesztését, ahogy fókuszba helyezi a kutatás-fejlesztést és kiemeli az öntözés és a szaktanácsadás szerepét – zárta gondolatait a szakember.

TG