A GDP színe és fonákja

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A rádióban és a tv-ben a műsorvezetők és a riportalanyok nagyon szeretnek „dzsidipizni”, valamint az újságok és a hetilapok sem nagyon jelennek meg úgy, hogy legalább egy oldalukon ne lenne említés a GDP-ről.

Zabpehely, sör, autó

A bruttó hazai termék (angol rövidítéssel GDP) nyolcvan éve az egyik legfontosabb statisztikai, közgazdasági, pénzügyi mutató, amit a gazdaság teljesítményének mérésére használnak. A gazdasági tevékenység végső célja, hogy az emberek által igényelt termékeket és szolgáltatásokat előállítsák.

Nincs fontosabb a gazdaság számára, mint az, hogy az emberek bőségesen el legyenek látva lakással, élelmiszerrel, oktatási szolgáltatásokkal, kikapcsolódási és pihenési lehetőségekkel és még sok ezer más igény minél magasabb szintű kielégítésével. A GDP valamennyi fogyasztásra és felhalmozásra szánt végtermék és szolgáltatás piaci értékének összege, amelyet egy országban egy év alatt előállítanak – legyen szó zabpehelyről, sörről, gépkocsikról, színházi előadásokról, felsőoktatásról, repülőutakról, egészségügyi szolgáltatásokról.

A GDP-t úgy kapjuk meg, hogy pénzben összegezzük a különféle termékek és szolgáltatások értékét, vagyis mindazokét, amelyeket az országban a föld, a tőke és a munka felhasználásával állítanak elő. A világban a növekvő termelés egyre több természeti erőforrást igényel, ami korlátoltsága miatt veszélyezteti a jövő generációk (nyersanyag, energia, víz stb.) igényeinek kielégítését. A XX. század közepe óta hihetetlen mértékben nő a környezetterhelés, a keletkező hulladék mennyisége, a levegő, a víz és a talaj szennyeződése, amely beláthatatlan veszélyeket vetít előre. A gazdasági növekedést szerte a világon a politikusok erőltetik, mert akkor nő a jövedelem és abból több árut és szolgáltatást lehet megvásárolni, így az állampolgár elégedetté válik, és a következő választáson előszeretettel voksol az ilyen gazdaságpolitikát megvalósító pártokra.

A fenntartható fejlődés

A zöldek képviselik a másik pólust, akik védve a természeti környezetet a ma élők igényeinek kielégítését is visszafognák. A fenntartható fejlődést kellene mindenkinek képviselnie, amit a Brundtland-bizottság 1987-ben így határozott meg: „A fenntartható fejlődés anélkül elégíti ki a jelen generációk igényeit, hogy azzal veszélyeztetné a jövő generációk igényeinek kielégíthetőségét”.

A Magyar Tudomány egyik tanulmánya bemutatja a GDP-mutató gyenge pontjait. Ilyen pl., hogy a GDP káros következményekkel járó gazdasági műveleteket (pl. közlekedési dugóban álló helyzetben járó motort) is eredményként képes felmutatni, miközben olyan fontos emberi tevékenységeket, amelyek pénzben nem mérhetők, nem tud értékként figyelembe venni. Pl. a közösségért térítésmentesen végzett munka, a gyermekgondozás vagy az idősekkel való törődés. A háztartásokban végzett munka elérheti a GDP 25-30 százalékát is, de oda ezt nem számolják be, mert e tevékenységek nem járnak jövedelemmozgással.

A gazdaságban is létrejöhet monokulturális szerkezet (egyesek a hazai autóipart már ilyennek tekintik), amely veszélyes lehet, mert éppen úgy, ahogy a természetben, a gazdaságban is a sokszínűség a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. Közismert, hogy az értéklánc közepén elhelyezkedő összeszerelési-gyártási folyamat növeli legkevésbé a hozzáadott értéket. (Az autógyártásban nem a gépkocsi teljes értéke, hanem csak az összeszerelési munka része a hazai GDP-nek).

Hazautalják a profitot

A kutatás-fejlesztés, tervezés, kiszállítás, elosztás, marketing, szerviz, vevőkapcsolatok tevékenységek a legjövedelmezőbbek. A multinacionális cégek a keletkezett profit egy részét (amely része a GDP-nek) hazautalják. A termelésük a hazai GDP-t növeli, de a profit kivitele miatt helyben nem hasznosítható érték keletkezik, vagyis a megtermelt érték nem járul hozzá teljesen a hazai fejlődéshez.

- Prof. Hajnal Béla, TIT Jurányi Lajos Egyesület -

Három pilléren nyugszik

A GDP legfontosabb feladata a gazdasági növekedés mérése, azaz az előző évben elért teljesítményhez való viszonyítás. A 2017. évi 4,0 százalékos GDP-növekedés azt jelenti, hogy 2016-hoz képest ennyivel több árut és szolgáltatást állítottak elő, amiből kiszűrték a 2017. évi árváltozásokat. A termékek mennyisége 2017. évi, árai a 2016. éviek voltak. Ennek az az oka, hogy ne az árak emelésével növeljék a GDP-t. A bruttó hazai érték számítása három pilléren nyugszik: a termelési, a fogyasztási és a jövedelmi folyamatokat „fésülik” úgy össze, hogy a valóságot legjobban visszatükröző eredménnyel lépjenek a nyilvánosság elé. A számítás módszertanának betartását ellenőrzik.