Még érezteti a válság a hatását

Észak-Magyarország földrajzi, geológiai és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb tájegysége.Az Északi-középhegység hegyes-dombos vidékein kiemelkedő jelentőségű az erdőgazdálkodás, hosszú múltra visszatekintő hagyományai vannak a szőlőművelésnek, míg a régió déli részein eredményesebb a szántóföldi növénytermesztés. Természeti kincseink között a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrásokat említhetjük, melyekre egyre erősödő turisztikai ágazat épül.

Észak-Magyarország területének 14 százaléka országos jelentőségű védett természeti terület. A világörökség részei az Aggteleki-karszt és barlangjai, Hollókő ófalu és a Tokaji borvidék. Itt tárták fel a 8 millió éves mocsár ciprusokat és Miskolcon alapították meg Magyarország első nanotechnológiai kutatóintézetét.

A régióban 25 ipari park található, ebből 14 Borsod-Abaúj-Zemplén, 7 Heves, 4 Nógrád megyében. Ezek létrehozásának elsődleges célja, hogy elősegítsék a vállalkozások betelepülését a térségbe. A településszerkezetet az aprófalvak sokasága jellemzi. Mindössze 7 olyan városunk van, mely 20 ezer főnél nagyobb lakosú. Ezek a régió központon, Miskolcon kívül: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kazincbarcika, Ózd, Salgótarján. A régió települései 28 kistérségbe tartoznak, melyből 21 hátrányos helyzetűnek minősül.

A régióban előállított bruttó hazai termék (1907 milliárd forint) az országos érték 7,3 százaléka. A régión belül gazdasági súlyát tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megye teljesítménye a meghatározó, a régiós bruttó hazai termék hattizedével, Heves megye egyharmadával és Nógrád megye 10 százalék fölötti részesedéssel járul hozzá a régió gazdasági teljesítményéhez.

Az egy főre jutó GDP közel 40 százalékkal marad el az országos átlagtól. E tekintetben a legjobban Heves megye teljesít, a nemzetgazdasági érték héttizedének megfelelő értékkel, míg Nógrád megye nem éri el annak 50 százalékát. A megyék közötti rangsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 17., Heves megye a 13., míg Nógrád megye a 20. (Lásd: 1. táblázat és 1-es grafika)

Észak-Magyarországon él a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak egy tizede, a munkanélkülieknek viszont a 15,8 százalékát adja a régió. 2010- ben az aktivitási-, a foglalkoztatási- és a munkanélküliségi ráták mindegyike 5–7 százalékponttal alacsonyabb az országos adattól, így a térség munkaerő- piaci helyzete kedvezőtlen. A reáljövedelem a négy év alatt bekövetkezett, mintegy 25 százalékra becsült inflációtól jóval elmaradva, folyó áron is csak 6,7 százalékkal nőtt. A körzetből éppen ezért egyre többen elköltöznek, jobb munkalehetőséget és életkörülményeket keresve. Pozitív irányba mutat, hogy a foglalkoztatás évenkénti csökkenése lelassult.

A régió gazdaságát korábban – természeti adottságai kapcsán – elsősorban a nehézipar és a bányászat határozta meg. Mára ezek az iparágak jórészt leépültek.

A régió továbbra is megőrizte ipari jellegét, a hangsúly viszont átkerült a vegyiparra, a gépiparra és az energiaiparra. Emellett egyre erősödő a szolgáltató tevékenységek szerepe is. A régió gazdasági teljesítményének alakulásában döntő szerepet játszó társas vállalkozásoknál – a 2009. évi mélypont után – 2010-ben már növekedett a nettó árbevétel 10 százalékkal, az export 31 százalék feletti bővülése miatt. Érezhetően javult a jövedelmezőség.

A régió csekély számú nagyvállalatának (59 cég) meghatározó gazdasági súlya mellett a kis- és középvállalkozások együttes szerepvállalása a jellemző. Az adózás előtti eredmény nyolctizedét e kör adja, és az alkalmazottak 70 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják.

Bár a gazdasági mutatók a bázisévhez viszonyítva bővülést mutatnak, a lezajlott válság hatásai még éreztetik hatásukat, hiszen a teljesítmények még nem érik el a 2007. évi szintet. A nettó árbevétel 3 százalékkal, míg a hozzáadott érték és a belföldi értékesítés 8 százalékkal marad alatta a válságot megelőző teljesítménynek. Az export reálértéken mért 8 százalékos folyó áras növekedését árnyalja a kulcs devizák (a dollár és az euró) árfolyamváltozása, a forint leértékelődése.

Az adózás előtti és a szokásos vállalkozási eredmény még 2010-ben is mindössze egynegyede a 2007. évinek. A foglalkoztatottak száma a régióban 12 077 fővel, 7 százalékkal marad el a 2007. évitől. Ennek megfelelően a fajlagos mutatók sem érik el a válság előtti értékeket (hozzáadott érték/ saját tőke, hozam/saját tőke, hozzáadott érték/létszám).

Az országos teljesítmények – nettó árbevétel, hozzáadott érték – reálértéken szintén elmaradnak a 2007. évitől, de jóval kedvezőbbek a tendenciák a régióhoz képest. Nemzetgazdasági szinten az adózás előtti és szokásos vállalkozási eredmény egyharmados visszaesése kisebb mértékű az ÉM-régióhoz képest.

ÉM