Helyi gazdaság

2011.10.02. 15:05

Magyarország – A bóvli kategória fölött eggyel

A pénzügyi kutatók szerint – a várakozásokkal ellentétben – rosszabb évek következhetnek.

A pénzügyi kutatók szerint – a várakozásokkal ellentétben – rosszabb évek következhetnek.

Bár Petschnig Mária Zita, a Pénzügyikutató Zrt. főmunkatársa azzal kezdte az előadását, hogy optimistán fogalmaz majd, és ad némi reményt a következő időszak gazdasági várakozásait tekintve, ám a Napló-Divinus TOP 100-as klubjának vendégei nem érezték ezt az optimizmust.

"Térdre, imára"

Amikor arról van szó, hogy a vállalkozások nettó megtakarítók a bankokkal szemben, és a pénzügyi elemző „térdre, imára” szólítja fel a gazdaság szereplőit, nagy baj van! – A helyzet sokkal rosszabb, mint azt korábban vártuk, ugyanis a kormányzat a külső piacok, az export-import lanyhulására és a belső piacok 2-3 százalékos növekedésére számított, ám ez nem így alakult. A belső piacokon csúszás érzékelhető. Mindig a külső válságokról beszélnek, nem szólnak a belsőről, holott ezzel van a legnagyobb gond – fogalmazott Petscnig Mária Zita.

"Zsákutcás" gazdaságpolitika

A probléma gyökere alapvetően a kormány „zsákutcás” gazdaságpolitikájában keresendő. A szakember véleménye szerint, ha továbbra is ez az irány, akkor a magyar gazdaság nem tud „belülről” helyreállni. A múlt év közepétől a világ elkezdett „felfelé mozdulni”, ezzel szemben Magyarország lejtmenetbe kapcsolt. Ezt mutatják a számok is: 2011 elején Magyarország teljesítménye 92 százalékon állt, ezzel szemben a lengyelek 106, a szlovákok 108 százalékon teljesítettek, az uniós átlag 106 százalék.

A gazdaság issza meg a levét

– A zsákutcás gazdaságpolitikának a gazdaság issza meg a levét: a kormány ott adott adókedvezményt, ahol a legkisebb a hatás, hiszen nem volt fogyasztás serkentő hatása – a többi intézkedésnek sem −, a fogyasztói réteg helyzete nem javult, a munkaerő-piac alakulása tovább csökkentette azt. – A kormány kiszámítható gazdaságpolitikát ígért, azt mondták, jó az irány, csak a sebességet kell fokozni. A zsákutcába? Így aztán a 2012-es év sokkal nehezebbnek ígérkezik, mivel a kormány rákényszerült egy deficit és adósság-csökkentő pályára. S ezt a pályát nem lehet nem tartani, mert akkor jön a „görög út”.

„A bóvli kategória fölött van eggyel”

Magyarország besorolása jelenleg „a bóvli kategória fölött van eggyel”, ami köszönhető a külső és belső piacok romlásának, a pénzpiaci feltételek rombolásának, a bizalomvesztésnek, ami mind-mind tovább növelik az ország sebezhetőségét. Az alapvető hibák körébe tartozik többek között a végtörlesztés, amelynek hatásait majd a következő kormányok nyögik majd. A Széll Kálmán Terv végrehajtása egyre nagyobb kockázattal jár, csakúgy mint a közmunka program, amellyel nem lehet helyettesíteni a vállalkozók foglalkoztatási programját.

Romlanak a vállalkozások piaci feltételei

Romlanak a vállalkozások külső és belső piaci feltételei, a finanszírozási feltételek – lásd a bankok különadóját, amely hatással van a banki tőkére is −, illetve a háztartások helyzetét, amit a zavaros bérszabályozás, a reálkeresetek 3-3,5 százalékos csökkenése csak tovább ront. Ugyan van remény az egy százalékos növekedésre, a beruházások 3 százalékos emelkedésére, de ehhez további megszorítások kellenének, amit már nem bír el az ország – jellemezte az ország helyzetét Petschnig Mária Zita. HBN-KE

 

Kérdések és Válaszok

Nagy János:   

A hírek arról szólnak, hogy az uniós források lehívása nem zökkenőmentes. Számíthatunk-e a beruházások növekedésére?

Petschnig Mária Zita

A prognózis szerint az építőiparban 2 százalékos növekedésre számítunk a következő évben.

Szabó Miklós

Van-e reális alapja annak, hogy a mezőgazdaság növekedni fog. Mi, a mezőgazdaságban ténykedők nem látunk optimizmusra okot.

Petschnig Mária Zita

Tény, a 2010-es év gyászos évnek bizonyult a mezőgazdaságot tekintve, legfőképpen az időjárás miatt. Ha azt veszsük bázis évnek, akkor ez az év nagyon jónak számat, hiszen a mezőgazdaság GDP részesedése 20 százalék, úgy, hogy az agrárium a teljes GDP-nek csupán 4 százalékát teszi ki.

Ábrahám László:

Milyen hatása van a gazdaságra a minimálbér 78 ezer forintról 92 ezer forintra történő emelésének. Ez a lépés egy csomó legális vállalkozást padlóra küldhet.

Petschnig Mária Zita

Komoly kérdés. Már 2001-2002-ben megtett lépések, az 54, majd 25 százalékos emelés miatt is ágazatok mentek tönkre. Az idei 18 százalékos emelés nagyon sok. A kormánynak fogalma sincs a vállalkozások bérfejlesztési képességeiről. A káosz csak fokozódik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!