2024.03.17. 11:30
Virágról röpített egészségcseppek
Vásárosnaményi méhgyógyász kapta az Év Kiváló Szakembere 2024 díjat.
A méhészkedés révén mélyebb kapcsolatba kerültem a természettel Gerzsenyiné Angelika Gerzsenyiné Angelika méhgyógyász és Gerzsenyi László Tibor méhész a díjátadó gálán
Fotó: KM-archívum
Menedzserek, topvállalkozások, civil és szakmai szervezetek kiemelt rendezvénye az idén már 30 éves múlttal rendelkező Szakmai Elit Év Embere díjkiosztó gála Szombathelyen, amelyet a közelmúltban rendeztek meg. A díjra jelölés kizárólag szakmai szempontok alapján történik, arra sem pályázni, sem jelentkezni nem lehet.
Díjazott akácméz
A Szakmai Elit Év Kiváló Szakembere 2024 elismerést Gerzsenyi László Tiborné méhész, apiterapeuta (méhgyógyász – a szerk.) vehette át. A Gerzsenyi Méhészet akácmézét pedig a Szakmai Elit Év Kiváló Terméke 2024 díjjal jutalmazták a bírálók döntésüket így is indokolva: „nemcsak egy egyszerű termék, hanem egy különleges élmény is, amit a természet és a gondos munka iránti elkötelezettség eredményez.”
Gerzsenyiné Angelika vásárosnaményi méhész és férje közel kétszáz méhcsaláddal foglalkoznak. Rendszeresen kitelepülnek különféle rendezvényekre, az apiterápia terén szerzett tapasztalatai és tanácsai révén egyre többek számára lett keresett szakember Angelika, aki korábban 22 évig egészségügyi dolgozóként tevékenykedett, amíg a poszt-Covid-tünetek el nem „tántorították” a kórházi munkájától. A méhgyógyászattal 2022 májusában kezdett el foglalkozni, s jó hírük nyomán az emberek már megkeresik őket.
Angelika hangsúlyozza a méz helyes fogyasztásának fontosságát, és az apiterápia előnyeiről tartott tájékoztatók révén igyekszik felhívni a figyelmet az egészséges életmódra. Az méhorvoslási tevékenységét már több vármegyei rendezvényen, fesztiválon és falunapon is bemutatta. Emellett aktívan részt vesznek iskolai és óvodai eseményeken, hogy minél több emberhez eljuttassák termékeiket.
Teáztatja kedvenceit
– Miután munka nélkül maradtam a poszt-Covid miatt, tudtam, hogy a méhek által méhmedicinával kell foglalkoznom – idézi föl az utóbbi két esztendő történetét Gerzsenyiné Angelika.
– A koronavírus-járvány idején beleszerettem a méhekbe. A méhészkedéssel mélyebb kapcsolatba kerültem a természettel. A méhek megfigyelése és gondozása során olyan kapcsolat alakult ki, ami segített nekem mélyebben megérteni a környezetemet és annak összefüggéseit. Például azt, hogy az időjárás hatással lehet a méhészkedésre. Az extrém körülmények, mint a hosszú aszály vagy az intenzív esőzés, befolyásolhatják a méhek táplálkozását és a méhészeti termékek előállítását. Ha a méhek egészségesek maradnak, ők is egészséget „nyújtanak”. Tavaszonként épp ezért kamillateával teáztatom a méheket három héten át. A vándoroltatás kockázata, hogy épségben érkezzenek a vándortanyára, majd onnan teli kaptárakkal, téli élelmükkel haza, mivel a méhek számára kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás minden időben. Soha nem vesszük el tőlük az összes mézet.
– A leggondosabb eljárások ellenére sajnos az utóbbi években a tömeges méhpusztulás problémája aggasztó mértéket öltött. A méhkolóniák váratlan eltűnése vagy drasztikus lecsökkenése számos tényezőre vezethető vissza, mint például a varroa atka, a kórokozók, a növényvédő szerek és az éghajlati változások. A mezőgazdasági kultúrákban alkalmazott növényvédő szerek, köztük is az úgynevezett neonikotinoid típusú rovarirtók, a virágporgyűjtés során minimum káros hatással lehetnek a méhek tájékozódóképességére, egészségére. A méhek egészségére a környezeti tényezők is hatással vannak, hiszen például a klímaváltozás, az éghajlati szélsőségek és a környezeti szennyezések további stresszt gyakorolnak a méhek egészségére. Az időjárási kiszámíthatatlanság és az extrém hőmérsékleti ingadozások negatív hatással lehetnek a méhek fejlődésére és túlélésére – véli Gerzsenyiné Angelika.
Méhmentő méhpempő
– E kétségtelenül meglévő gondok ellenére bizakodó vagyok, és a méhészkedés elkezdésére biztatnám a jövő méhészeit, akiknek figyelmébe ajánlom a következőket. Mielőtt megkezdené valaki a méhészkedést, fontos alaposan megismerni a méhek biológiáját, a kaptárak kezelésének módját és a méhészeti gyakorlatokat. Keresse a helyi méhészeti egyesületeket, tapasztalt méhészeket, akiktől tanulni lehet, vegyen részt tanfolyamokon. Ajánlatos csupán egy-két kaptárral kezdeni, mert így fokozatosan sajátítható el a méhészkedés művészete, és a kockázat is kevesebb.
– Manapság a legérzékenyebb kérdés a méhészeti termékek értékesítése, vagyis a piac. Amióta megállt a felvásárlás, illetve nyomott áron veszik a kereskedők a mézet, muszáj keresni a kiutat, ha valaki a méheit is mentve talpon akar maradni. A másik út lehet piacokon kistermelőként értékesíteni, személyesen megismertetni a fogyasztókkal, mekkora kincsünk a méz. Továbbá lehet méhpempőt termeltetni, anyaneveléssel foglalkozni, családokat szaporítani értékesítésre, illetve virágport, nyers propoliszt termeltetni. Van tehát kiút, csak meg kell találni – összegezte a vásárosnaményi apiterapeuta.