Hiányzik az agárnak a munka: a vadászat

Sokan aggódnak amiatt, hogy veszélyben a magyar őshonos kutyafajták fennmaradása. Számos kezdeményezés született már a hungarikumnak számító kilenc kutyafajta – a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó és a magyar agár – további tenyésztése, a genetikai állományok megőrzése érdekében, de még nem lehetünk derűlátóak. 

Különösen borús a helyzet a magyar agár jövőjével kapcsolatban, hiszen kitartó nyomozásunk ellenére is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében eddig csupán egy olyan kennelt találtunk, ahol foglalkoznak ennek a kutyafajtának a tenyészésével: a nagyecsedi Szatmár Szépe Kennel tulajdonosai, Némedi Gyula és Danka István több éve tenyésztik ezt a magyar kutyafajtát. 

Köszönet az időseknek 

– Nagyecseden nőttem fel, s mióta az eszemet tudom, mindig tartottak a szomszédaink magyar agárt, sőt nekem is volt, de komolyabban 2009-ben kezdtem el foglalkozni vele. Az Országos Agarász Egyesület kezdeményezésére abban az évben rendeztük meg az I. Nagyecsedi Agarásznapot. Ennek az volt a célja, hogy a fiatalok találkozhassanak azokkal a nagyecsedi idős emberekkel – bár vadászkörökben egykoron rapsicoknak is tartották őket –, akiknek köszönhető, hogy hazánkban nem pusztult ki teljesen ez a kutyafajta a II. világháború után. 

– A szocializmus idejében ugyanis tiltott volt az agarászat, de még csak ilyen kutyát sem lehetett tartani, s mindez oda vezetett, hogy ez a kutyafajta szinte kihalt. Ez valószínűleg azzal függött össze, hogy hazánkban az agarászatok, illetve az agárversenyek a nemesség jelentős társadalmi eseményeihez tartoztak, s a kommunista vezetők úgy gondolták, hogy mindent el kell söpörni, ami a nemességhez tartozott, így ezt a kutyafajtát is – adott érdeklődésünkre egy kis történelmi áttekintést Némedi Gyula. 

– Azon az első agarásznapon az egyesület oklevéllel ismerte el és köszönte meg mindazon idős emberek munkáját, akik sokat tettek a magyar agár megőrzése érdekében. Egyben lehetőség nyílt arra is, hogy a nagyecsedi lovaspályán elsőként agarakat futtathassunk. A későbbi években a lovaspálya köré épült egy agárfuttató pálya is, de valójában mindezt azért csináltuk, hogy a fajtát népszerűsítsük s a jó tulajdonságokat, a vadászati géneket továbbörökítsük. 

Filmekben is szerepeltek 

– A Nagyecseden megőrzött és felnevelt agaraknak az egész országban hírük volt. Ma már kevesen tudják, hogy amikor Makk Károly rendezte 1963–1964-ben a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című magyar filmet, az egyik vadászjelenethez nagyecsedi agarakat használt. Szigethy Kálmán, a Mafilm gödöllői filmtelepének akkori vezetője ugyanis vadász és természetfilmes is volt, s ő javasolta a rendezőnek, hogy szerezzenek be Mátyás király vadászatához stílszerűen magyar agarakat Nagyecsedről. Így is történt, s a filmkockák megörökítették a településről származó magyar agarakat, amiket Szobosz­lai Károly gondozott, illetve nevelt fel. Szoboszlai Károly tiszteletbeli tagja is volt az egyesületnek. 

– Készült egy dokumentumfilm-sorozat Lengyel Gyula rendezésével az 1980-as évek végén, melyben szintén szerepeltek 2-3 percig nagyecsedi agarak, amik Bíró „Hívő” Gergely kutyái voltak, illetve a filmnek azt a jelenetét itt is forgatták Nagyecseden. Mivel akkoriban nem lehetett sem agarászni, sem futtatni a kutyát, Plavecz János vármegyei fővadász támogatásával és szervezésével forgatták az agaras részeket. A néprajzi jellegű filmben a felvétel nyulas hajtást örökített meg, ami fogással végződött. A film végén feltűnt Paragh Lajos is, egykoron Nagyecseden volt vadász – mesélt filmtörténeti érdekességeket Némedi Gyula. 

– Bíró „Hívő” Gergely bácsi gyakran felidézte a régi időket. Tőle úgy hallottam, hogy az egykori Károlyi-uradalomban Nagyecseden nem tartottak agarakat, de volt falka Tyukodon, ahol Gergely bácsi nagyapja foglalkozott velük. Az idősek visszaemlékezései szerint egyszerű ember nem tarthatott agarat, csak nemes. Aztán előfordult, hogy a vadászatok idején a falkából el-eltűnt egy-egy agár, a cselédek megtalálták, s otthon a saját kutyáikkal keresztezték. Az ilyen „parasztagárnál” az erős genetikának köszönhetően az agár kutyafajta jellegzetes jegyei voltak az uralkodóak, megőrizte például a testfelépítést, a vadászösztönt, s ezekkel a keresztezett ebekkel már tudtak nyúlra vadászni a szolgák is – folytatta a kennel tulajdonosa. 

Kötődés a szülővároshoz 

– Mindig is szerettem a szülővárosomat, s a település iránti kötődés miatt éreztem úgy, hogy tovább kell folytatnom az idős emberek munkáját. Mint utaltam rá, tilos volt az agarászat, de mégis minden 2-3. háznál tartották ezt a számomra különleges kutyafajtát. Az agaraknak feladatot kellett adni, s nem titok, gyakran mentek a kutyákkal esténként – de akár napközben is – rapsickodni a nagyecsediek. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy a mezőt járó kutyagazdák tisztelték a vadat, betartották a nyúl vadászati tilalmát, a fialás idején nem agarásztak, hiszen nekik is az volt a céljuk, hogy a vadállomány növekedjen. 

– Mindig tiszteltem azokat a kutyákat, amelyek tanulékonyak, azonban nekem az tetszett meg leginkább a magyar agárban, hogy önálló, a vadászatra nem kell megtanítani. Egy szakember szerint élő fegyver a magyar agár, mert egy 10 esztendős gyermeknek is terítékre hozza a vadat. A kívülálló avatatlan szem küllemben nem lát nagy különbséget az angol és a magyar agár között, azonban mentálisan igencsak különbözőek: a magyar agár a gazdájának vadászik, a vadat a végsőkig űzi, majd megfogja. Az angol agár saját magának vadászik, űzi a vadat, s amikor utoléri, meg akarja fogni, s ezért gyakran a vad lábát vagy farkát kapja el, vagy oldalról belecsíp. Ez a magyar agárnál nem fordul elő. Ezek a tulajdonságok csak akkor derülnek ki a vadász számára, amikor vadászatra viszi az agarát. 

– A vadászati törvénybe 2015-ben már belekerült, hogy lehet agárral is vadászni, de csak 2022. július 29-én írták alá az agarász kiegészítő vizsgáról szóló miniszteri rendeletet, ami a vadászati törvény végrehajtási rendeletének utolsó pontja volt, és tulajdonképpen ezzel vált legálissá Magyarországon az agarászat. Ezt a folyamatot az Országos Agarász Egyesület vitte végig. Nagyon sok vármegyében ugyanis attól féltek, ha engedélyezik az agarászatot, még jobban megnövekszik majd a rapsicok száma is. A törvény szerint egyébként agárral társas vadászat keretében mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet csak vadászni. A tenyésztéskor arra törekszünk, hogy a jó vadászati tulajdonságokat örökítsük tovább. Mivel kevés lehetőség van vadászatra, az elsődleges cél mostanában inkább a küllemre tenyésztés. 

Tartott agarat a doktor úr is

Vajon hogy látja a tenyésztés jövőjét? Veszélyben a magyar agár 2023-ban? – kérdeztük Némedi Gyulától. 
– Ennek a kutyafajtának a jövője a múltjából fakadóan a vadászat lenne, de a modern ember nagyon állatbarát, illetve a modern mezőgazdaság miatt megritkult a vadállomány, sokkal korlátozottabbak a lehetőségek vadászatra. Kevés nyúl van, s kevés olyan vadász van, aki tud agárral vadászni. Az agarászatnak két alapvető feltétele van: az egyik, hogy a magyar agár vadászati alkalmassági vizsgával rendelkezzen, a másik pedig, hogy a gazdának legyen vadászvizsgája és agarászvizsgája. Ezt azonban ma már kevesen vállalják. Ellenben azt látom, hogy sportcélokra egyre többen használják a magyar agarat. 

– Az Országos Agarász Egyesület egyik fontos célja, hogy népszerűsítse a kutyafajtát, ezért részt vesz a különböző rendezvényeken. Itt a vármegyében nem tudok más tenyésztőről. Vannak érdeklődők, vannak, akik tartanak agarakat, de egyelőre még nem tenyésztik. A kisfiam, a tizenegy esztendős Attila szereti az agarait, minden rendezvényen ott van velem. Gyakran mondogatja, hogy állatorvos szeretne lenni. 

– Ilyenkor mindig dr. Ficsor Mihály, Nagyecsed egykori állatorvosa jut az eszembe, akinél gyakran megfordultam, ugyanis a doktor úr sokat mesélt az agarakról, agaras történetekről, és büszkén mutatta meg vörös csíkos vadászagarait, hiszen egyet-kettőt ő is tartott mindig otthon, s gyakran mondogatta: „Mert olyan szép az ott, az udvaron” – tette hozzá Némedi Gyula.