2022.05.28. 11:30
Voksokat is vártak az őzbaktrófeák
A közönségdíjnál nem a súly, nem a méret, nem a forma volt a döntő, hanem az összhatás.
Ötszáz trófeát csodálhattak meg a kamara székházának udvarán az érdeklődők
Fotó: M. Magyar László
Az őzbaktrófeák mustráját immár ötödik alkalommal rendezte meg az elmúlt szombaton a székháza udvarán az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete.
A gazdálkodás alapja
A kamara kürtegyüttesének műsora után Fazekas Gergely, a szervezet titkára köszöntötte a vendégeket. Mint elmondta, a szakirodalom a trófeamustra alatt általában a gím- és a dámszarvasok agancsának bemutatását érti, csakhogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legjelentősebb vad az őz, szinte valamennyi vadásztársaság működésének az alapját meghatározza, ezért megérdemli azt a tiszteletet, hogy legyen önálló kiállítása.
Kiemelte: a bemutató iránti érdeklődést jelzi, hogy ötszáz olyan őzbak trófeáját mutatják be, amiket az április 15-én kezdődő vadászati szezonban hoztak terítékre.
– A vadásztársaságok büszkén mutatják be a különleges és a szebbnél szebb trófeákat, hiszen azok a magas színvonalú vadgazdálkodásról árulkodnak. Ez a mustra tapasztalatcserére is lehetőséget nyújt, a hivatásos vadászok átadják egymásnak a szakmai titkokat, megfigyeléseket, s jövőre még szebb, még nagyobb agancsokat mutathatnak be a vadásztársaságok – mondta Fazekas Gergely.
– Szeretnénk megválasztani a most bemutatott trófeák közül azt, amelyiket a vendégek a legszebbnek, legkülönlegesebbnek tartanak. A közönségdíjnál a szubjektív értékítélet a döntő, nem a súly, nem a méret, nem a forma a meghatározó, hanem az összhatás. A huszonegy legszebbet mi már kiválasztottuk, közülük kerül majd ki a legtöbb szavazatot kapó győztes.
A megyei kamara titkára szólt arról is, hogy az idén megyénk ad otthont az országos vadásznapnak.
Megmutatni a megye értékeit
– Augusztus 27-én Tiszadobra várjuk a megye és az ország vadászait. Mi vagyunk a házigazdák, a rendezvény alapvetően rólunk szól, most kell megmutatnunk az országnak, hogy mi mindent is tettünk le a vadgazdálkodás területén az asztalra. Mutassunk be minél több értéket, s legyünk is büszkék ezekre az értékekre! Ne feledjük: ha itt keleten nem kel fel a nap, akkor máshol sem sütne – jegyezte meg tréfásan Fazekas Gergely, majd a kürtegyüttes befejezésül stílszerűen a Terítéken az őz című szignált játszotta el. Ezt követően a résztvevők közelebbről is megismerkedhettek az idei trófeákkal. A szakértő szemek hamar észrevették az eltérő tájegységek miatti színárnyalatokat, az agancsok tövén kifejlődött rendkívül szép rózsákat, de ugyanúgy csodálatra késztette a résztvevőket egy-egy rendellenesen fejlődött agancsszár is.
Mire megérkezett a finom ebéd, a szervezők összesítették a közönségdíjas trófeákra leadott szavazatokat. Az első helyezett agancs Nagycserkeszről érkezett, a második helyet a Rétközi Vadásztársaság egyik trófeája szerezte meg, a harmadik helyen pedig osztozkodott az ófehértói vadásztársaság és a Báthori István Vadásztársaság.