Világsikert hozott a fiatal nyíregyházi szakember kutatása

Az egyik legrangosabb nemzetközi ökológiai folyóiratban, az Ecosystemsben nemrégiben Koleszár Gergőnek két cikke is megjelent – a fiatal szakember, aki szeptembertől a

Nyíregyházi Egyetem tanársegédjeként dolgozik, egykor az intézmény hallgatója volt.

Még 2014-ben kezdte el a felszíni vizek élővilágát vizsgáló kutatását, ami azért különleges, mert teljes komplexitásában tárja fel azokat a folyamatokat, melyek révén egyes

élőlénycsoportok képesek teljesen kiszorítani másokat, és ezzel fenntartani stabil állapotukat.

Az elmúlt tíz évben a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének diákjai több dobogós helyezést is elértek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK). Az egyik sikeresebb év a 2015-ös volt, amikor az intézmény két hallgatója, Koleszár Gergő és Vicei Tibor Tamás elhozták a pálmát a pécsi OTDK-ról. Gergő az idén szeptembertől tanársegédként dolgozik az egyetemen, emellett az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, s PhD-hallgató a MATE Biológiatudományi Doktori Iskolában. Az ökológiai témájú, nagy sikert aratott kutatást azóta is folytatja prof. dr. Szabó Sándor, az egyetem környezettudományi intézetének oktatója témavezetésével, a munkába pedig azóta két hazai és két nyugat-európai kutatóintézet munkatársai is bekapcsolódtak.

Elmélet helyett gyakorlatban

A kutatás azért különleges, mert teljes komplexitásában tárja fel a vízi élőlényközösségekben – algák, hínárnövények, csigák – azokat a háttérfolyamatokat, melyek révén egyes élőlénycsoportok képesek teljesen kiszorítani másokat, és ezzel fenntartani stabil állapotukat. Ezek a jelenségek a vízi ökológia tudományterületén évtizedeken át csak az elméletek szintjén, matematikai modellek formájában léteztek, ám nekik sikerült nem csak kísérleti úton, hanem terepi eredményekkel is teljes mértékben bebizonyítani azokat. A kutatás sikere immár az országhatárt is átlépte: az ökológia tudományterület egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a világrangsor legfelső 10 százalékába tartozó Ecosystemsben Gergőnek egy első és egy második szerzős cikke is napvilágot látott. Prof. dr. Szabó Sándor úgy fogalmaz: Gergő példája azt mutatja, hogy jó ötletekkel, kitartó munkával és megfelelő mentorálással a tudományos kutatások terén akár nemzetközi sikereket is elérhetnek az egyetem hallgatói.

Ökológiai károk

– A kutatási folyamat még 2014-ben indult – emlékezett vissza a kezdetekre Koleszár Gergő. – Biológia–testnevelő-edző alapszakos hallgató voltam, prof. dr. Szabó Sándor pedig megkérdezte, nem akarok-e két legyet ütni egy csapásra: azaz szakdolgozatot írni és OTDK-n is részt venni ugyanarra a kutatásra építve.

A közreműködésével belekezdtünk egy érdekesnek tűnő kísérletsorozatba, a felszíni vizeink élőlényközösségeinek vizsgálatába. Az akkor még kezdetleges eredmények is nagyon ígéretesek voltak, ezt bizonyítja az egy évvel későbbi, már említett OTDK-s győzelem.

– A kutatásainkat azóta is folytattuk, a járvány alatt sem hanyagoltuk el. Rengeteg vízmintát elemeztünk, a kutatásainkat kiegészítettük 17 európai ország élővizeinek adatelemzésével, a munka sokrétűsége miatt pedig a vizsgálatokba bevontuk az Atommagkutató Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, illetve a Wageningeni és a Duisburg-Esseni Egyetem több munkatársát is. Maga a kutatás a felszíni vizeinket érinti. Ha ezek kerülnek szóba, a legtöbb embernek a legfontosabb szolgáltatások jutnak az eszébe, így a fürdőzés, a halászat, a vízi sportok, az öntözés vagy az ivóvíz biztosítása, ám azt csak kevesen tudják, hogy ezt az ökoszisztémát a növényi tápanyagtúlkínálat, az ún. eutrofizáció és a globális klímaváltozás is veszélyeztetik. Ezek együttes hatására felszíni vizeink élőlényközösségeiben egyes fajok előretörnek, míg mások eltűnnek – itt az úszó növényekről, illetve az alámerült növényzetről van szó –, ez a folyamat pedig jelentős ökológiai károkkal jár.

Klimatizált fényszoba

– A kutatásunk azért jelentős, mert megteremti az elméleti alapot ahhoz, hogy a fent említett ökoszisztéma-szolgáltatások fenntarthatóak maradjanak, az eredmények ismeretében hatékonyabb intézkedéseket lehet hozni, s így javulhat e vizek társadalmi hasznosíthatósági értéke – mondta Gergő, akitől megtudtuk: a laboratóriumi kísérletek helyszíne a Nyíregyházi Egyetem klimatizált fényszobája volt. Ez abból a szempontból egyedülálló az országban, hogy akár 200 akvárium számára tudják mesterségesen befolyásolni a fény-, hőmérséklet- és tápanyagviszonyokat, a hatalmas medence egyik fele hűthető, a másik pedig fűthető.

– Egyáltalán nem biztos, hogy amit a laborban ki tudunk mutatni, az természetes körülmények között is ugyanúgy működik, de ez nem meglepő, hiszen az élővizekben zajló folyamatokat több tucat tényező befolyásolhatja – mesélte a fiatal kutató, és hozzátette: bár már közel hét éve foglalkozik ezzel a területtel, nagyon sok ötletük van még a továbblépéssel kapcsolatban. Gergő mindemellett a másik nagy szerelmét, a sportot sem hanyagolja el, szeretne majd oktatni és kutatni, addig pedig szívesen sétál a kutyájával nagyokat a természetben, így a békalencsével nem csak a laboratóriumban találkozik.