2021.08.20. 20:00
Ahol a csend kezdődik és rabul is ejt
Kőkapu mindig megér egy egész napos kirándulást.
Fotó: Jernei Gábor
Nem feltétlenül kell a világ másik sarkába elutazni, ha varázslatos tájakat szeretnénk látni és felfedezni. A Zempléni-hegység kiváltképp bővelkedik ilyen apró csodákban.
A Hegyköz szívében
Sátoraljaújhelyet elhagyva ha a Hegyköz felé vesszük az irányt, akkor legalább egyszer érdemes ellátogatni Kőkapura, ami Pálházától néhány kilométerre fekszik. Ha nagyon ráérősek vagyunk, akkor érdemes Pálházán felszállni a kisvasútra, ami a nyári szezonban naponta öt járattal szállítja az utasokat Kőkapura, vagy ha teljesen a végállomásig akarunk utazni, akkor Rostallóra. Azt talán még nem mindenki tudja, ez a vonal volt az ország első erdei kisvasútja. Eredetileg azért épült 1888-ban, hogy a Károlyi család birtokában lévő Kemence-völgyi erdőterületekről a fát a pálházi fűrészüzemhez szállítsa. A vasúttal együtt épült a völgyben egy sziklán a Károlyi-kastély, amelynek az aljában futó patakot tóvá duzzasztották. A kisvasutat 1902-ben tovább építették Rostallóig. Ennek során egy alagutat is fúrtak a kastély alatt.
Az erdei vasút története később elég kalandosan alakult. A múlt század hatvanas éveiben már dízelvontatással szállították a kivágott fatörzseket, majd később a kirándulókat Pálháza és Rostalló között. 1980-ban megszüntették a kisvasutat, szerencsére nem végleg, mert 1990-ben a régi erdei vasutak közül elsőként újjáéledt, és azóta kizárólag személyszállításra használják.
Térerőtlenül
Autóval Kishutánál elkanyarodva közelíthetjük meg a célt. Parkolhatunk Kőkapun is, hiszen ott is a lehetőségek tárháza vár a kirándulókra, de aki egy rövid túrát szeretne, annak érdemes Rostallótól indulni. A szlogen szerint Kőkapu az a hely, ahol a csend kezdődik. Nyugodtan hozzá is tehetjük azt, hogy: és rabul is ejt. Magával ragad a fenségesség és a nyugalom érzése, elmerülhetünk a természet sokszínűségében.
A táj pedig megengedi, hogy gyönyörködjünk benne, éljünk hát a lehetőséggel. Ehhez még azzal is hozzájárul a természet, hogy ezen a környéken ritka vendég a térerő, igen magasra kell ahhoz gyalogolni, hogy – ha valaki mindenképpen ragaszkodni akar a civilizációs vívmányokhoz – működő mobilszolgáltatót találjunk, de az már a közeli Szlovákiához tartozik, ezért meggondolandó a készülékhasználat. De minek is tennénk, amikor a látvány minden másért kárpótol. Hatalmas szintkülönbségeket tudhatunk le egy viszonylag könnyű túrával is. Kis utánajárással előre is készülhetünk határozott útvonallal. Az edzettebbek bevállalhatják például a 17,5 kilométeres Rostalló, Mlaka-rét, Sólyom-kő, Nagy-Péter-mennykő, Pengő-kő, Rostalló körtúrát, ami kisebb pihenőkkel nagyjából hat óra alatt teljesíthető. Akik pedig nagyon szeretnek gyalogolni, egészen az Újhuta határában lévő Flórika-forrásig is túrázhatnak, ami több mint 11 kilométer csak odafelé.
Ottjártunkkor rengeteg kerékpárossal is összefutottunk, nem csupán az Áfonyás-tó környékén, de fent a hegyi utakon is.
Vadállatokkal nem találkoztunk, csak a nyomaikkal, főleg patás állatokéval. Bár az utóbbi években a Zempléni-hegységben is megjelent egy farkasfalka, a szakemberek szerint nem kell tőlük tartani, ezek a csúcsragadozók kerülik az ember társaságát.