Teljesítettük a gyermeknapi kívánságokat

Minden évben van egy olyan nap, amely csak a gyerekekről szól: ez május utolsó vasárnapja. Lapunk, a Kelet-Magyarország és a szon.hu

szerkesztősége sem szeretett volna kimaradni az ünneplésből: a hónap közepéig vártuk a megyénkben élők kívánságait, hogy öt szerencsés

kisgyerek számára igazán feledhetetlenné tegyük az idei gyereknapot. Olyan kívánságokat vártunk, amelyek nem azért különlegesek, mert

sok pénzbe kerülnek, hanem azért, mert segítség nélkül nehéz lenne ezeket megvalósítani. Számtalan kérés érkezett: volt, aki kiskutyát kért,

egy kisfiú a Lego-gyár titkaira volt kíváncsi, több kívánságlista élén pedig a nyíregyházi fürdő és az állatpark szerepelt. Vannak olyan kérések, amiket később tudunk teljesíteni, több gyereknek viszont már valóra váltottuk az álmát: Séra Csanád és Zalán gokartozhattak, Papp Levente és Nikolett pedig sétarepülőztek a város felett.

– Gokartozni szeretnénk – summázták gyermeknapi kérésüket a Séra ikrek, Csanád és Zalán. Reméljük, felnőttként is ilyen könnyen teljesülnek majd óhajaik, mint most, hiszen ifjabb Rabócsi Tibor, a máriapócsi RabócsiRing pályaigazgatója azonnal igent mondott. Egykoron gokartban, majd ralikrosszban országos bajnoki címet szerzett, ralizott is, és két gyermek édesapja.

– Mint egykori versenyző, nagyon örülök, hogy a gyerekek körében népszerű a gokartozás, amit az autósportok alapjának is tekinthetünk, hiszen a neves Forma–1-es versenyzők is így kezdték. A RabócsiRingen mindenki színvonalas pályán, biztonságosan ismerkedhet meg a gokartozással, és évek óta nagy sikere van az amatőr bajnoki sorozatunknak, aminek most hétvégén is lesz versenye. Biztos vagyok benne, hogy Csanád és Zalán jól fogja érezni magát, és szívesen látjuk őket a későbbiekben is, akár a nyári gokarttáborunkban – tette hozzá ifjabb Rabócsi Tibor.

Kétszer is körözhettek

Csütörtökön délután aztán a srácok kilátogattak a RabócsiRingre. Sajnos vendéglátójuknak váratlan elfoglaltsága adódott, így kollégája, Szabó Sándor vette át a házigazda szerepét. Ő kilenc esztendeje gokartoktató. Példás türelemmel és alapossággal tartott egy elengedhetetlen tájékoztatást a srácoknak, hogy valóban nagy élményt jelentsen nekik a körözés. Aláírták a papírokat, kaptak maszkot és sisakot. Csanád és Zalán figyelmesen hallgatták a betartandókat, majd eljött a nagy pillanat, és elindulhattak a mini négykerekűekkel – először csak óvatosan, majd kissé bátrabban. Ráhangolódásként három körön át Sanyi bá mögött haladtak, majd oktatójuk lemaradt, és követve felügyelte őket. Egy rövidke pihenő után másodszor is nekivágtak.

– Sanyi bácsi mindent elmagyarázott, hogy balról kell be- és kiszállni, a ballal fékezünk, jobbal adjuk a gázt, és egyszerre ne nyomjuk le a két pedált. Elmondta, hogyan kell kormányozni, és hogy ha odafigyelünk, nem lesz gond. Az elején kicsit féltem, főleg a kormányzás volt furcsa, de utána már nem, és nagyon jó volt! Szívesen gokartoznék máskor is – árulta el Csanád.

– Nagyon tetszett – vette át a szót Zalán. – Az elején én is féltem egy picit, de utána már nem. Nagyon örülünk annak, hogy a maszkot megtarthattuk, és megköszöntük Sanyi bácsinak, hogy gokartozott velünk.

Nikolett, Levente és anyukájuk, Pappné dr. Hajzer Gabriella életébe örökre beíródik nagybetűkkel a május 27-ei első közös családi repülésük emléke. Lapunk felhívását a nagypapa, Hajzer Lajos vette észre, ő javasolta a Kemecsén élő unokáknak, hogy küldjenek be egy gyereknapi kívánságot, hátha teljesül.

Hatalmas élmény volt

– Édesapám 35 éve előfizetője a Kelet-Magyarországnak. Mindent elolvas az újságban, így szerencsére ez sem kerülte el a figyelmét – mondta Pappné dr. Hajzer Gabriella a Nyíregyházi Repülőtéren, miközben a felszállásra vártunk. Az anyuka születésnapi ajándékként, Nikolett és Levente pedig gyereknapi meglepetésként repülőre szállva madártávlatból nézhette meg a várost.

– Először hőlégballonozni szerettem volna, aztán végül a repülőzés mellett döntöttem – avatott be Levente. – Nagyapa mindennap megkérdezte, mikor küldjük már be a kérésünket. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy valóra válhat a kívánságunk. Kisebb koromban Nyírbogdányban már helikopterre szállhattam kicsit anyával egy falunapon, de ez biztos más lesz.

Nikolett nagyon izgatott, nem igazán tud egy helyben maradni. Mosolyogva mondja, egyáltalán nem fél, nagyon szeretné már a levegőből megnézni az iskoláját, a nyíregyházi Szent Imrét. Beszélgetés közben megérkezett a pilóta, aki nem más, mint Horváth Péter, a repülőteret üzemeltető Tréner Kft. ügyvezető igazgatója. Mindenkihez volt egy kedves szava, mosolyogva nyugtatta a gyerekeket és az anyukát, majd elérkezett a nagy pillanat, mindannyian elfoglalták a helyüket a Piper PA-28 Warrior belsejében. Feldübörgött a motor, majd a gép eltűnt a levegőben.

Visszatérve nem győzték sorolni az élményeiket. Különösen tetszett nekik a magasból a Bujtosi-tó. Természetesen rengeteg fotó készült, a legtöbb az iskoláról. Nikolett és Levente egyetértettek abban, hogy újra felszállnának, ha lehetne, és abban is biztosak voltak, hogy ilyen klassz gyereknapi ajándékot még soha nem kaptak.

JG, ML