2021.05.01. 10:00
Ma már az otthonunk is lehet „zöld”
Újrahasznosítható elemek, megújuló energia – a környezettudatos ingatlanok néhány ismérve.
A koppenhágai Zöld Világítótorony több energiát állít elő, mint amennyit felhasznál
Fotó: homeinfo.hu
Aktív, passzív, öko – a környezettudatos ingatlanoknak napjainkban már számos típusa elérhető, és bár a jellemzőik itt-ott eltérnek, egyvalami közös bennük: mindegyik óvja a környezetünket. A „zöld” otthonok építőanyagai általában újrahasznosíthatók, energiaszükségletüket megújuló forrásból biztosítják, így a fenntartási költségeik alacsonyak. Sajnos, az elterjedésük lassú folyamat.
Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a környezetünk védelme, folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb természetvédelmi megoldások. Az energiatakarékos berendezések, a szelektív hulladékgyűjtés és az egyre népszerűbb „zero waste” életmód is mind-mind egy újabb lépés afelé, hogy megóvjuk bolygónkat a szennyezéstől, és elejét vegyük a pazarlásnak. A gépeink mellett ma már az otthonunk is lehet környezettudatos, de a különböző szakkifejezések között nehéz eligazodni: létezik passzív- és aktívház, illetve ökoház is, s bár a céljaik hasonlóak, jelentős különbségek vannak közöttük.
Az első és sokak által ismerősen csengő kategória a passzívház. Ezek nagyon alapos tervezést igényelnek, minimális a hőveszteségük, és rendkívül alacsony a fűtési igényük.
Egy ilyen besorolású ház vagy lakás optimális mérettel és megfelelő kialakítással akár fűtésrendszer nélkül is működőképes lehet, egy erre alkalmas – és nélkülözhetetlen – hővisszanyerős szellőzés által.
A passzívházaknak is két csoportja van: az autonóm- és az ökopasszívház. Előbbit az önálló működés, utóbbit pedig a környezet magas fokú védelme jellemzi.
Többet termel, mint használ
A természet védelme szempontjából az aktívház lehet a jövő záloga, ugyanis ezen épületek páratlan tulajdonsága, hogy több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak. Az energiát a Napból nyerik az ablakokon beáradó napfényből, napelemmel, napkollektorral és hőszivattyúval ellátottak. Ilyen aktívház a Koppenhágában épült Zöld Világítótorony (Green Lighthouse), a Model Home 2020 program egyik kísérleti épülete. A program az Európai Unió háromszor húszas vállalásának elérése érdekében jött létre. Ennek lényege, hogy 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanennyivel az energiafelhasználást, a felhasznált energia 20 százalékát pedig megújuló forrásból kell nyerni.
A környezetkímélő megoldásokkal készült ingatlanok között nagyon népszerűek az ökoházak, melyek előállítása jóval olcsóbb, mintha betonból és égetettagyag téglából épülnének.
Az ilyen anyagok súlyánál sokkal kevesebbet nyom az ökoház acélszerkezete, akár harmincszor csekélyebb tömegű egy ilyen struktúrájú építmény. Minden egyes felhasznált elem újrahasznosítható, a meleget a hőszivattyú, a napkollektor és a szélenergia is biztosíthatja, mindezek mellett pedig előszeretettel alkalmazzák a víz- és energiatakarékos esővízgyűjtő és szennyvíztisztító megoldásokat is.
Hosszadalmas procedúra
A „zöld” ingatlanokról Szabó Gábort, a Green Energy Home Kft. tulajdonosát kérdeztük, aki elárulta: a szalmabálákból épült házaktól kezdve a legmodernebb technológiákig rengeteg olyan ház van, ami a környezettudatosság jegyében épül.
– Néhány éve volt egy rendezvény, ahol a Kádár-kocka megújításáról, innovatív technológiákkal való felruházásáról volt szó, és rengeteg kivitelező vett részt rajta, hogy megismerkedjen a maga területén alkalmazható eljárásokkal.
Jelenleg kevesen engedhetnek meg maguknak egy ilyen házat, ráadásul a „zöld” ingatlanokat sokkal több idő felépíteni, mint egy átlagos otthont, ezért még most minimális az a réteg, amely belevág egy ilyen építkezésbe
– tudtuk meg Szabó Gábortól, aki a környezettudatos beruházások nehézségeiről is mesélt lapunknak.
– Ha a szalmabálás építésnél maradunk, tudni kell, hogy néhány sor bála elhelyezése után három hónap ülepítési időt kell hagyni, és hatalmas technológiai különbség van ezek és a tégla- vagy könnyűszerkezetes házak között. A szabályozás viszont nem könnyíti meg a kivitelezést: a szalma- vagy vályogházak tégláit be kell vizsgáltatni, nagyon hosszadalmas az eljárás, ami sokaknak a kedvét szegi. Mi is kutatjuk az újabb technológiákat, Brüsszelben egy többnapos tanulmányúton is részt vettünk, de nálunk, keleten ezek nagyon nehezen terjednek el – ismertette az aktuális helyzetet a tulajdonos, hozzátéve: a cég egyik tervezője is innovatív otthont szeretne, a nyugaton már nagyon népszerű konténerházat építene, amint a szabályozás erre lehetőséget biztosít. Azonban hat év alatt még nem jutott sokra az engedélyeztetési eljárás miatt.
MI