Kora tavasztól késő őszig a vízparton

Harminc éve horgászik immár a Nyíregyházán élő Ács Zoltán, s ebből az időszakból az utolsó évtized kisebb megszakításokkal a Leveleki-víztározóhoz kötődik.

Együtt van minden

– Egykoron a Leveleki Termelőszövetkezetben dolgoztam, s akkor még a téeszhez tartozott a tó hasznosítása, így természetes volt, hogy itt horgászom. Aztán nyaralóm is lett az üdülőövezetben, így egyre jobban kötődtem a víztározóhoz, amellyel teljes mértékben elégedett vagyok a gazdag halállománya miatt, nem vágyom arra, hogy máshol horgásszam. Itt is gyönyörű a táj, nem tudom megunni a környező természetet, s különleges hangulatot adnak a tájnak a víztározó közepén található szigetek. Többször is fogtam már a tóban 20+-os pontyot, de vannak benne kapitális süllők és harcsák is – mesélte érdeklődésünkre Ács Zoltán.

Áztatott kukoricával

– Igaz, a ragadozó halak megfogása engem egyáltalán nem vonz, inkább a békés halakat szeretem. A víztározó keleti oldalán egy jó ismerősömnek van egy stégje, onnan szoktam egy folyamatosan beetetett helyre dobálni a készséget. A csalizást nem viszem túlzásba, általában egy szem áztatott kukoricát szoktam használni.

– Kora tavasztól késő őszig gyakran vagyok a vízparton. Említettem már a tó közepén lévő szigeteket, amikre rálátok a stégről. Gyakran gondolok arra, hogy érdekes atmoszférája lehet egy ottani horgászatnak. Nagyon népszerűek a szigetek a horgászok körében, nem könnyű időpontot foglalni, talán egyszer majd lehetőségem lesz kipróbálni magam onnan is.

Ács Zoltán Sóstógyógyfürdőn nőtt fel, a Sóstói-tónál ismerkedett meg a horgászat alapjaival, titkaival és szépségeivel. Egy időben horgászott a Bodrognál és a Tiszánál is, aztán a tavaknál maradt.

Közös program a horgászat

A horgászszenvedélye a fiára is ráragadt, aki sok sikert ért el különböző versenyeken gyermek- és ifjúsági kategóriában.

A veje is szeret horgászni, így gyakran közös családi program a hétvégeken a horgászat. A család részt szokott venni a leveleki önkormányzat már hagyománynak számító halászléfőző versenyén is, az egyik megmérettetésen ott voltak a legjobbak között.

– Nagyon várom már a tavaszt, hogy mehessek ismét Levelekre pontyokat és amurokat fogni. A horgászattól addig sem szakadok el, vannak ugyanis barátaim, akik a téli hónapokban pergetni szeretnek, s elkísérem őket például Gávavencsellőre a Kacsa-tóhoz – tette hozzá befejezésül Ács Zoltán.

MML