Félévi jegyek: jelzés a szülőnek, a diáknak

Hamarosan jelzést kapnak a diákok, hol tartanak tanulmányaikban, miből kell javítaniuk a tanév végéig. Vannak, akik magabiztosan és büszkén mutatják meg otthon a félévi értesítőt, míg akadnak olyan fiatalok, akik haza sem mernek menni. Sajnos, számtalan tragikus esetről is hallottunk már, éppen ezért a rendőrség is felhívja a szülők figyelmét, beszélgessenek gyerekeikkel, előzzék meg, hogy elcsavarogjanak otthonról.

Fontos, hogy nézzenek az érdemjegyek mögé, miért nem sikerült a félév, vagy miért gyengébb egy-egy tantárgyból a gyerek, mint az előző szemeszterben volt. A képesség és a szorgalom ­mellett lényeges, milyen közegben tanul a diák, szá­mítanak a pedagógiai módszerek, a tanári attitűd, mert mindez együtt alakítja a nebulók személyiségét, kelti fel érdeklődésüket a tanulás iránt.

Motiválás, biztatás

Meg kell kérdezni a gyereket, hogy ő, hogyan látja, miért lettek rosszabbak az eredményei, mint amire számított. Sok esetben a fiatalok saját teljesítményüket alulértékelik, ezért sem szerencsés őket magukra hagyni lelki vívódásaikkal. Ne rágódjanak sokat azon, ami csupán egy pillanatfelvétel róluk, mert lehet rajta változtatni. Ezt már a pszichológus mondta, s Tullner Gabriella szerint, ez az időszak azoknál a gyerekeknél nehéz, akik természetükből adódóan szorongóak, különösen, ha a velük szemben felállított szülői követelmények is szigorúak.

– Abban az esetben, ha a szülő folyamatosan figyelemmel kíséri a gyereke fejlődését, nagy meglepetésben nem lehet része a félévi bizonyítványosztáskor sem, amire célszerű felkészülni, le kell ülni és beszélgetni kell a gyerekkel, átnézni az évközi érdemjegyeket. Ne legyen büntető, inkább motiváló a hangnem. Tűzzenek ki egy közös célt, ha esetleg lemaradt valamelyik tantárgyból, fel kell tárni a lemaradás okát, ami lelki eredetű is lehet, de lehet egy rosszul megválasztott tanulási stratégia vagy tanulási módszer. A teljesítménykényszer már a kisiskolásokat is pszichés nyomás alatt tartja. Természetes, hogy versenyeznek egymással, ami egy bizonyos szintig egészséges, ösztönzően hat. Ám általában a maximalista típus hajlamos a rosszabb jegyeket kudarcként megélni. Meg kell jegyezni azt is, hogy a szorongó gyerekek között találunk olyan diákokat is, akik saját maguk elé állítanak magas követelményeket, és egyre feljebb emelik a lécet. Ezzel szorongásukat is növelik. Mindig a képességekhez és lehetőségekhez mérten érdemes a tanulási tervet megfogalmazni, akkor lesznek teljesíthetőek a célok – ecsetelte a szakpszichológus.

Hozzátette, helytelen ha a jutalmazást a teljesítményhez, az érdemjegyekhez kötik a felnőttek, ugyanis akkor a jutalomért nem pedig a tudásért küzd a gyerek. Majd végül Tullner Gabriella így összegzett: nem érdemes dorgálni, célravezetőbb szeretettel motiválni.

Az új célra, a javításra koncentráljanak

– Az általános iskolákban noha szeptembertől nem volt leállás, az elmúlt év digitális oktatásának „hézagjait” be kellett tömni ebben a félévben. Még mindig rendkívüli tanévet írunk, így sem a szülői, sem a tanári elvárások sem lehetnek ugyanolyanok, mint „békeidőben”. Strapás félév volt, másodikosokat tanítok, párhuzamosan ismételtünk és vettük az új tananyagot. A mi iskolánkban a szülők szorosan követik gyerekeik tanulmányait. Akinek nem úgy sikerült a félév, ahogyan számítottak rá, azt szoktuk mondani, ne keseredjenek el, nézzék meg, miből szeretnének javítani, legyen ez kihívás a tanév végéig – mondta el lapunknak Benke Eszter angol szakos tanár, tanító.

KM