Elképesztő praktikák: „Koronavírus: igen, benne voltam!” – Ez segített olvasónkon!

Előre kell bocsátanom, hogy semmilyen egészségügyi végzettségem nincs, az, amit leírok, a saját tapasztalataim alapján született, és azzal a szándékkal adom közre, hátha ezzel segíthetek másoknak, ezen praktikákkal talán elviselhetőbb lesz a sorstársaim helyzete.

A betegségre egyelőre nincs gyógyszer, csak megelőzni lehet, mégpedig a védőoltással. A fizikai állapotomról annyit, hogy gyenge vagyok, kisebb terhelésnél is izzadok, ha járkálok, ötvenméterenként pótlevegőt kell vennem. Az erdőben jobban bírom a sétát, és észrevettem, hogy sokat ront a helyzeten, ha szoros a nadrágom. Az úszás jót tesz, de sajnos ritkán van rá alkalmam, érdekes, könnyebben úszok, mint ahogy sétálok. Oxigénkúrát tartok naponta három alkalommal, 20–30 percig a reduktor 2-es fokozatával. Reggelenként tornázom közben, ritkán este is. Főként a karjaimat mozgatom, hogy a tüdőm mocorogjon, mert ez ebben az állapotban nagyon fontos. Immunerősítőt szedek, ennek hatására egy pici javulást tapasztalok. A gyógyszeres inhalálást közvetlenül az oxigénkúra után csinálom, mert ha nem így teszek, allergiás orrfolyás a következmény.

A sóterápia, a Salvus vizes inhalálás kis segítséget jelent, a hegyi só vízben oldása, majd annak kipárolgása ennél többet segít. Sokat javítottak az állapotomon az ötmikronos sószemcsék a levegőben. Két erre szolgáló szerkezet is van, én a száraz működésűt használom. Sokkal könnyebb a légzésem, de a többletterheléstől óvakodom! Igazuk volt az ókori doktoroknak abban, hogy a sóbarlangokban jól gyógyul a tüdő. Szóval ennyi a recept, és a remény, hogy egyszer teljesen túl leszek rajta.

- Egy volt beteg -