Az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozója a magyar népzenét és néptáncot hivatott bemutatni

Potápi Árpád János a magyar kultúra napjához kapcsolódó programsorozatot lezáró eseményen beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencei magyar hagyománytisztelő néptáncegyüttesek, népzenekarok, kézművesek, őstermelők és alkotóművészek találkozójának otthont adó Hungarikum Liget küldetésére minden magyar büszke lehet, hiszen az az egész nemzetet szolgálja.

Az államtitkár szerint a nemzetpolitika egy olyan terület, amelyet közösen alakít a magyar kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a kulturális intézmények, illetve minden magyarországi és határon túli magyar.

Kiemelte: a magyar nemzetpolitika jól látható ívének az elmúlt évtizedekben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tevékeny alakítója volt. „Értékítélete, értékszemlélete, embersége, a magyarsághoz való ragaszkodása is benne van a mai nemzetpolitika eredményeiben” – fogalmazott.

Potápi Árpád János elmondta: 

Ez azt jelenti, hogy az azonos körben tevékenykedő embereket megpróbálják összekapcsolni, dolgozzanak akár a média, az oktatás, a kultúra, az egészségügy vagy éppen szociális területen. Mindez fontos lehet a hagyományőrzés, az értékmegőrzés és aéz új értékek teremtése terén is – mondta.

Örömét fejezte ki, hogy az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozójára sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, valamint a Csángóföldről is; és azt kérte, legyen a rendezvény egyfajta kiállás a kárpátaljai magyarság mellett.

– tette hozzá az államtitkár.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja, a találkozó fővédnöke elmondta: a háromnapos seregszemle a Hungarikum Liget és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola összefogásának és „együtt gondolkodásának” eredményeként valósulhatott meg, mert „ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül pedig semmi nem tartós” – tette hozzá.

A résztvevőket arra kérte, útravalóként vigyék magukkal a találkozó kapcsán megfogalmazott felhívást, amely szerint „Szeressük vissza Magyarországot!“

Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a 31 éve alapított Kösöntyű Néptánccsoport vezetője a névválasztás kapcsán elmondta: a kösöntyűt a 14. század vége óta használják a ruhanemű összefogására. E funkciója miatt választották a rendezvény nevének is ezt a kövekkel ékesített, nemesfémből készített dísztűt, mert a programsorozat fő üzenete is az összetartás. Emellett pedig „ékszerként szeretnék megmutatni a magyar népzenével és néptánccal kapcsolatos kulturális hagyományt” – tette hozzá az igazgató.

A találkozón a Kárpát-medence magyar lakta területeiről, a többi között Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről mintegy 18 felnőtt, illetve 14 gyermek és ifjúsági néptánccsoport, mintegy 1000-1200 táncos és 7 zenekar lép színpadra.

 – emelte ki Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.

A Kárpátia Rendezvényházban zajló szombati megnyitón Kovács Norbert „Cimbi” néptáncos és koreográfus, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a néptánc és a népzene egy kulturált, mélyről jövő, évszázadokra visszatekintő szórakozási formát nyújt, és lehetőséget teremt arra, hogy mulasson a magyar ember.

Felidézte, hogy

 – fogalmazott.

Elhangzott: a programsorozathoz a néptáncbemutatókon túl kiállítások és koncertek, közös imádságok, valamint kézművesek, népművészek és kistermelők vására is kapcsolódik.