Új kiállítás nyílik Mikszáth Kálmán születésének 175. évfordulóján

Mikszáth Kálmánra emlékeznek születése 175. évfordulóján a felvidéki Szklabonyán és a Nógrád megyei Balassagyarmaton szombaton és vasárnap. A Mikszáth Kálmán Társaság alelnöke, Pásztor Sándor beszámolt arról, hogy az író szülőfalujában bemutatják az új állandó kiállítást, Balassagyarmaton pedig emlékülést is rendeznek.

Szombaton a felvidéki Szklabonyán, Mikszáth Kálmán lebontott szülőháza előtt, az emlékkőnél tartanak megemlékezést, ahol a vendégeket Marta Kálovcová polgármester üdvözli.

A résztvevők innen sétálnak az emlékházhoz, ahol Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója mond beszédet a koszorúzás előtt. Az új állandó Mikszáth-kiállítást Praznovszy Mihály kurátor mutatja be, aki ezt követően beszélget Pásztor Évával, A halhatatlan Mikszáth Kálmán című könyv szerzőjével.

Mikszáth Kálmán 10 évig élt a mai szklabonyai emlékházban, ahol Szent Péter esernyője alatt címmel rendezték be az új kiállítást.

A tárlat központi témája a szülőföld szeretete és a palócoktól kapott ihlet, amely megalapozta írói munkásságát. Mikszáth Kálmánt nevezik nagy palóc mesemondónak vagy a legnagyobb palócnak is.

Balassagyarmaton vasárnap koszorúzással kezdődik a megemlékezés a vármegyeháza előtt álló Mikszáth-szobornál. Ünnepi beszédet mond Gintli Tibor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke. Az író műveiből Hirtling István színművész idéz Simon Katalin népdalénekes közreműködésével. Ezt követően emlékülést tartanak a városháza dísztermében. Csach Gábor polgármester köszönti a vendégeket, Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke mond ünnepi beszédet, majd megnyitó beszédet tart Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Mikszáth Kálmán Társaság örökös elnöke.

Az előadásokon szó lesz Mikszáth Kálmán balassagyarmati tollrajzairól és A jó palócok című novellafüzérben fellelhető folklór elemekről is.

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Írónak készült akkor is, amikor jogászként még egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma és a Különös házasság című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.

Az évfordulós megemlékezést közösen szervezi a Mikszáth Kálmán Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nógrád Megyei Tagozata, a Szlovák Nemzeti Múzeum Magyar Kultúra Múzeuma, Balassagyarmat Város Önkormányzata és az Anyanyelvápolók Szövetsége.