2020.04.19. 07:14
Kalotaszegről jelentkezik a Kossuth Rádió kora reggeli műsora
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora az április 20-ai héten Bodonkútat mutatja be. Az összeállításban kalotaszegi vonósbandák muzsikálnak.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a jövő héten a kalotaszegi Bodonkútra látogat. A település Kolozsvártól tizenöt kilométerre északnyugatra található. A Diós falujával egybeépült Bodonkút neve népi elnevezést takar: az Erdélyben mai napig használatos „bodonkút” szó, fatönkökkel bélelt forrást vagy kutat jelöl.
A ma már nagyobb részt románok lakta Borsa-völgye Észak-Erdély visszacsatolása után került a tudományos érdeklődés középpontjába. A Keszi Kovács László néprajzkutató irányításával működő kutatás több éven át – az akkori legkorszerűbb tudományos módszerekkel – tárta fel a Borsa patak mentén fekvő falvak történetét és néprajzát, eredményeit pedig a Borsa-völgyi kutatások című sorozatban összegezte. Sajnálatos módon az összegyűjtött tárgyi anyag, mielőtt Budapestre érkezett volna, a kolozsvári vasútállomás bombázásakor szinte teljes egészében megsemmisült.
A falu neves szülötte Budai Nagy Antal, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére.
Tragikus történetét a jeles író, Kós Károly is megörökítette, aki művének megírása előtt több hetet töltött Bodonkúton, hogy felderítse, mit őrzött meg a népi emlékezet az egykori lázadásról.
Bodonkút legnevezetesebb épülete az 1726-ban épült, előbb görögkatolikus, később ortodox műemlék-fatemplom.
A falu jelenlegi református templomát a 20. század elején építették, középkori elődjének egyes részeit is felhasználva. A régi templom mennyezetét díszítő fakazettákat 1751-ben a híres neves mesterember, Umling Lőrinc kolozsvári szász festőasztalos készítette.
Bodonkút hagyományos táncait és zenéjét két néprajzkutató, Kallós Zoltán és Martin György gyűjtéseiből ismerhetjük.
Az általuk készített felvételeken a hagyományosan három tagú vonószenekar muzsikál, hegedű, egyenes pallójú, mélyhúros brácsa, cselló összeállításban. A falu táncéletében különleges darabnak számít a férfiak által járt verbunk, amely elsősorban a kisnemesi falvakra volt jellemző. A híres kalotaszegi prímás Fodor Sámuel, „Neti Sanyi” számos alkalommal muzsikált itt lakodalomban és más táncalkalmakkor. Nagy becsben tartotta a kiváló hangú nótafától, Gombár Józseftől megtanult dallamait.
A műsor zenei összeállításában a hallgatók bodonkúti muzsikát hallhattak kalotaszegi falusi zenészek előadásában.
