A Hableány katasztrófa egyik hős búvárját keresik a jósvafői barlangban

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kedden azt írta a honlapján: aggódva követik a mentés fejleményeit, hiszen búvárszolgálatuk egyik tagját, a 42 éves Mede Márton tűzoltó főtörzsőrmestert érte baleset.

Mede Márton többször merült már a Kossuth-barlangban. A jelenlegi információk szerint egy tizenöt méter hosszú, szűk, ismeretlen járatban érte a baleset.

Mentésén több mint ötven szakember dolgozik, a helyszínen van a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Búvárszolgálatának vezetője is - tették hozzá.

Mint írták: Mede Márton 2008 óta dolgozik az igazgatóság tűzoltó búváraként, ezalatt számos víz alatti mentésben vett részt.     

Szabadidejében barlangi kutató búvárként is dolgozik, e területen is nagy gyakorlatot szerzett. Többször vett részt külföldi kutatóexpedíciókban, 

szakértők szerint Magyarországon mindössze hat-nyolc búvár rendelkezik az övéhez hasonló tudással és tapasztalattal a barlangi kutató-búvár szakmában.

A fővárosi tűzoltó a tájékozódási búvárúszó Európa-bajnokságon 2014-ben bronzérmet szerzett, a Hableány kirándulóhajó katasztrófája utáni kutatásban és mentésben végzett munkájáért a Rendkívüli Helytállásért Érdemjel ezüst fokozatával tüntették ki - olvasható a katasztrófavédelem közleményében.

A Nagy-Tohonya-forrás mögött húzódó Kosssuth-barlangot az 1950-es években tárták fel. A barlang végpontját sokáig a Reménytelen-szifon jelentette. E járatot több évtizednyi kutatómunka után 2009-ben úszták át az Amphora Búvár Klub kutatói. Az áttörés után képződményekben gazdag légteres termek és további víz alatti járatok növelték a barlang ismert hosszát, amely ma meghaladja az 1500 métert, míg vertikális kiterjedése a 60 métert.

 Vasárnap a 3. szifon járatait kutatták a feltáró búvárok.

A mentést nehezíti, hogy a barlang e része nagyon szűk, és jelenleg a járatokat kitöltő vízben a felkeveredett agyag miatt gyakorlatilag nem lehet látni.

Hogy egy búvár légzőpalackja mennyi időre elég, az többek között attól függ, hogy az illető milyen mélyre merül, de sokat számít a gáz összetétele, illetve a búvár idegállapota is.

Tíz méter mélyen alapvetően egy palack gáz másfél órára is elég lehet, ennél mélyebben az időtartam a nyomásváltozás mértékében csökken. Ugyancsak nem nehéz elképzelni, hogy amennyiben a búvár megijed és felgyorsul a légzése, az ronthat az esélyein. A profik természetesen tudják, hogy semmilyen körülmények között nem szabad pánikba esniük, de kérdés, hogy extrém körülmények között ezt mennyire tudják betartani.

A Kossuth-barlangot az 1950-es években tárták fel először. A végpontjának sokáig az úgynevezett Reménytelen-szifont tartották, a járatot aztán 2009-ben az Amphora Búvár Klub kutatói úszták át első alkalommal. A barlangrendszer eddig ismert része mintegy 1600 méter hosszú, a függőleges kiterjedése pedig 60 méter.

A barlang első szakasza sem sétálós, hanem inkább mászós-kúszós. Azután egy 150 méter hosszú és 30 méter mély víz alatti szakasz következik, majd ismét száraz, szakszóval légteres terület következik. Az érintett csoport a harmadik víz alatti rész végén, mintegy 40 méteres mélységben végzett feltárókutatást – mondta a klub egyik vezetője a Borsnak. A szakember hozzátette: az eltűnt búvárnál lévő légzőgáz bizonyára ennyi idő elteltével már nem elég a túlélésre, mégis van még remény. Mindenki abban bízik, hogy a társuknak sikerült egy légteres területre menekülnie.

A vasárnap végzett kutatás a vizsgálatok eddigi adatai szerint mindenben megfelelt a protokollnak. A csoport engedéllyel ment le a barlangba, és a résztvevők is rendelkeztek a szükséges képesítéssel. Márton azonban az adott munkapontról nem tért vissza időben a biztosítóbúvár mellé, ezért utóbbi azonnal elkezdte keresni. Ismert járatszakaszban nem találta, viszont időközben az ő palackja is ürülni kezdett, ezért fel kellett mennie a felszínre tölteni. A csoport az éjszaka folyamán ment vissza a barátjáért.

A szakértők feltételezik, hogy miután Márton betért egy adott szakaszra, ott bekövetkezett egy omlás, ez pedig elzárta a fiatal férfi útját.

A barlangban egyébként van egy vezetőkötél, a kutatóknak rendszerint azt kell követniük. Amennyiben egy búvár egy olyan szakaszba megy, ahol ember még nem járt előtte, értelemszerűen neki kell ezt a biztonsági eszközt rögzítenie. Márton esetében is erről volt szó.

Illusztráció: Shutterstock