Nem hungarikum a Vodafone-tranzakció

Alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot az az üzlet, amelynek az első nyilvános lépését a napokban jelentették be. A magyar állam és a 4iG Nyrt előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Az akvizícióval a magyar állam részesedése 49 százalék, míg 4iG Nyrt.-é 51 százalékos lehet. A tranzakció értéke 715 milliárd forint – írja a VG.

A Vodafone 21 országban üzemeltet mobil- és vezetékes hálózatot, valamint további 48 országban működik együtt számos mobilhálózattal. Az idei első negyedév végén több mint 300 millió mobilügyféllel rendelkezett, 28 millió előfizetője volt a vezetékes széles sávra és 22 millió tévé-előfizetője, a magyar piacon több mint 3,8 millió ügyfele van.

Nem ritka az állami tulajdon Nyugaton sem

Az állami tulajdon – akár többségi, ellenőrző tulajdon – nem ritka a határokon átnyúlóan működő európai távközlési csoportok körében. Németországban a Deutsche Telekom AG esetében a szövetségi kormány 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik közvetlenül, és további 17,4 százalékkal a KfW állami bankon keresztül. Tulajdonrésze összesen 31,9 százalék. A Telekom Austria egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van. A Telenorban a norvég állam rendelkezik 54 százalékos tulajdonnal. 

A francia államnak 23 százaléka van az Orange telekom szolgáltatóban. A belga állam 53,51 százalékban tulajdonolja a Proximus mobil- és internetszolgáltató céget. Hasonló a helyzet Svájcban és Svédországban is. A Swisscom AG-ban 51 százalékos az állami hányad, míg a svéd Telia cégben 39,5 százalékos. A norvégok sem mondtak le teljesen a telenoros érdekeltségről: 54 százalékos a részesedése a kormánynak a vállalatban, a finnek pedig valamivel több mint 10 százalékot tudnak felmutatni az Elisa Oyl cégben.

A kelet-közép-európai régióban is egyértelműen kimutatható a központi törekvés: a szlovén Telekomban több mint 60 százalékos az állami érdekeltség, a szerb Telekomban is mintegy 60 százalékos, egészen pontosan: 58,11 százalékos a befolyás, és a horvát T-Hrvatskiban is felbukkan az állam.

Ezért fontos az állami részvétel

Az államok részvétele a távközlésben indokolt, ugyanis ez rendkívül tőkeigényes iparág. A stratégiai állami tulajdon erősíti a távközlési csoportok finanszírozási és beruházási képességeit, miközben további pénzügyi biztonságot nyújt.

A távközlési csoportok jól profitálnak abból, ha mind a saját kormányukkal, mind a hiteles és pénzügyileg jól megalapozott magánipari szereplőkkel partnerséget alakítanak ki. Az állami és magánszektor együttműködése erőteljes platformot alkot az élvonalbeli (5G) nagy teljesítményű, nagy kapacitású digitális infrastrukturális beruházások, a digitális átalakulás és az innováció előmozdítására. A távközlési vállalatok transzparens cégek, jó adózók, befektetőik számára kiszámítható profitot biztosítanak.

Erős jelenlét más szektorokban is

A magyar állam nemcsak a telekommunikáció területén, de a bankszektorban és az energetikában is erős állami részvételre törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltás óta számos alkalommal jelezte, hogy a kormány célja állami tulajdonba visszavenni a stratégiai üzletágakat, vállalatokat. Mint mondta, négy stratégiai ágazatban: a kiskereskedelemben, a bankszektorban, az energetikában és a médiában kell magyar túlsúlyt elérni.

Ami a pénzintézeteket illeti, itt számos tranzakció zajlott le az elmúlt években. A Pénzügyminisztérium idén márciusban az Aegon Biztosító és az Union Biztosító 45 százalékos tulajdon megvásárlása kapcsán azt közölte, hogy a kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának és a korábbi pazarló rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel.  Az állami vagyon értéke azóta 11 650 milliárd forintról 20 ezermilliárd forintra nőtt, ami 67 százalékos növekedést jelent.

A létrejövő jogutód társaság az egyesülést követően MKB Alapkezelő Zrt. néven fog működni, a közös szervezet által kezelt vagyon pedig megközelíti az 1200 milliárd forintot. A Magyar Bankholding Csoport az ország második legnagyobb bankcsoportja, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésével. A Budapest Bank és az MKB Bank 2022. március 31-én egyesült, a hitelintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik. A Takarékbank 2023. májusáig csatlakozik, addig vezetik be az egységes nagybank új márkáját.

Jelentős fejlemények történtek az energetika területén is. Idén február 24-én jelentette be az MVM Energetika a Budapesti Értéktőzsdén, hogy az állami cég megvásárolja az E.ON Áramszolgáltatót. Ezzel az MVM csoport lett a monopolszereplő a lakossági földgáz- és villamosenergia-piacon. Miután pedig a kormány kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette az ügyletet, az MVM csoport bejelentette, hogy egyedül látja el a teljes magyarországi egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásban érintett, elsősorban lakossági ügyfélkört – írja a VG.