Optimista nyár – Júniusban tovább javultak a gazdasági várakozások

A lakossági konjunktúraindex egyes alindexei különbözőképpen alakultak. Két alindex javult, míg két alindex romlott az előző hónaphoz képest. A legjelentősebb javulás az alindexek közül a gazdasági környezet megítélésében történt, az alindex értéke –13,2-ről –8,1-re javult. A gazdaság újraindulásával a háztartások ebben a hónapban is inkább pozitívan látták a foglalkoztatási helyzetet, a mutató értéke 1,9-ről 2,3-re emelkedett. Jelentősebb romlást tapasztaltunk az infláció esetében, összhangban az elmúlt hónapokban 5 százalék fölé emelkedő pénzromlási ütemmel, a mutató értéke –29,1 pontról –34,7 pontra csökkent, ami a legalacsonyabb érték a felmérés 2019. augusztusi kezdete óta. Kisebb mértékben, –5,8 pontról –6,8 pontra mérséklődött az anyagi helyzet megítélése, amely azonban még így is kedvezőbb, mint az áprilisi érték.

A legnagyobb javulás – összhangban a javuló versenyképességi helyezésünkkel– a versenyképesség következő 1 évre várt alakulásában következett be. A májusi 8,2 százalék után 5,9 százalék mondta, hogy a versenyképesség jelentősen, míg 11,5 százalék helyett 9,4 százalék, hogy kismértékben fog romlani. Változatlanságra az előző havi 29,4 százalék után 28,1 százalék számít. Ugyanakkor 29,9 százalékról 32,3 százalékra nőtt a kismértékű és 10,6 százalékról 12,8 százalékra a jelentős javulást várók aránya.

A korlátozások lazításával jelentős elmozdulást látható az egy héten ledolgozott munkaórák számában: 58,1 százalékról 52,0 százalékra csökkent azok aránya, akik egy héten 30 és 45 óra között dolgoznak, míg 31,7 százalékról 37,3 százalékra nőtt azoké, akik heti 45 óránál többet dolgoznak.

A 30 óránál kevesebbet dolgozóké 10,6 százalék volt, amely hibahatáron belüli, 1,5 százalékpontos emelkedést jelent egy hónap alatt.

A vállalati felmérésben 3 alindex javulást mutatott, egy pedig stagnált. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, amelynek értéke 19,2-ről 22,7-re emelkedett. Jelentősen, –12,8-ről –8,0-ra emelkedett a gazdasági környezet alindexe, így már nem ezt ítélik meg legnegatívabban a vállalatvezetők. Ez a gazdaság újraindulását mutatja. Kismértékben, –8,4-ről –7,1-re emelkedett az üzleti környezet alindexe, míg a termelési környezet megítélése –8,8 ponton stagnált.

A vállalatvezetők érzékelték a jegybanki üzeneteket és ehhez kapcsolódóan a forint árfolyamának változását. Ezt mutatja, hogy a legnagyobb javulás a forint árfolyamának következő 1 évben várt változása esetében történt. Bár a jelentős erősödést várók aránya alig változott (1,6 százalék), a májusi 12,0 százalék után 19,3 százalék vár kismértékű erősödést. A változatlan árfolyamra számítók aránya 25,5 százalékról 27,9 százalékra emelkedett, miközben 43,2 százalék helyett 34,7 százalék vár kismértékű, 11,1 százalék helyett pedig már csak 7,9 százalék jelentős gyengülést.

A vállalkozásvezetők az elmúlt hónaphoz képest júniusban nehezebbnek ítélték meg a fejlesztésekhez szükséges források előteremtését, amit magyarázhat az NHP Hajrá várható kivezetése is. Az eltérések azonban e kérdés esetében csekélyek: a májusi 26,6 százalék után júniusban 23,0 százalék mondta, hogy a források előteremtése egyáltalán nem jelent nehézséget, míg alig változott és 23,9 százalékot tett ki azok aránya, akiknél ez inkább nem jelentett nehézséget. Kismértékben, 27,1 százalékról 27,9 százalékra nőtt azok aránya, akiknél a forrásszerzés inkább nehézséget jelentett, míg 19,5 százalékról 22,4 százalékra azoké, akiknél ez teljes mértékben nehézséget okozott.

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Az intézet 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeztek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.