A korlátozások enyhítésével javult a konjunktúraérzet

A Századvég Gazdaságkutató 2021. májusi felmérése a lakossági és vállalati konjunktúraindex javulását mérte, összhangban az egyre kedvezőbb járványadatokkal és a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében –10,1 pontról –6,9 pontra emelkedett, míg a vállalkozásoknál a mutató –12,1 pontról szintén –6,9 pontra növekedett. A konjunktúraérzet tehát mindkét csoportban javult, elsősorban a korlátozások feloldása és a javuló járványhelyzet nyomán. A javulás a vállalatok körében volt jelentősebb, ugyanakkor az már a járvány megjelenésekor is látható volt, hogy a vállalatok gazdasági közérzete gyorsabban reagál a gazdaságban bekövetkező változásokra. A következő hónapok során, amennyiben folytatódik a korlátozások enyhítése, és nem következik be romlás a vírushelyzetben, tovább javulhat a vállalatok és a lakosság gazdasági közérzete.

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe javult az előző hónaphoz képest. A foglalkoztatás alindexe az előző havi –2,5 után +1,9-es értéket vett fel, azaz a megítélés itt inkább pozitív lett az előző hónapok negatív értékei után. Erre utoljára tavaly márciusban volt példa.

A következő hónapokban az álláshelyek újranyitásával a foglakoztatási alindex további javulására lehet számítani.

A legnegatívabb továbbra is az infláció megítélése, az előző havi –30,2-ről csak kismértékben, –29,1-re tudott javulni az alindex értéke. Szintén javult, bár a válság előtti szintet még nem közelítette meg, a gazdasági környezet megítélése, az előző havi –15,3 pont után –13,2 pontot vett fel, míg az anyagi helyzet alindexe –9,3-ről –5,8-re emelkedett.

Májusban a legnagyobb javulás azon kérdés esetében következett be, amelyik azt vizsgálta, hogy mennyire tart a megkérdezett attól, hogy ő vagy valamelyik családtagja elveszti az állását.

Az előző havi 40,6 százalékról 52,7 százalékra nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem tartanak az állásvesztéstől.

E növekedés oka a kedvező járványhelyzet következtében a korlátozások lazításában és így a munkahelyek biztosabbá válásában keresendő. Azok aránya, akik inkább nem tartanak az állásvesztéstől, 23,9 százalékról 18,9 százalékra csökkent. Minimális mértékben, 18,1 százalékról 17,2 százalékra mérséklődött azok aránya, akik inkább tartanak az állásvesztéstől, míg 13,6 százalékról 9,5 százalékra azoké, akik nagyon tartanak tőle.

A legnagyobb, ugyanakkor csekély mértékű romlás a háztartások hitelállományának elmúlt 12 havi alakulása kapcsán jelent meg. Az előző hónapokban megszokotthoz képest jóval kevesebben, az áprilisi 20,5 százalék után 16,8 százalék mondta, hogy csökkent a hitelállománya, míg 11,5 százalék után 10,4 százalék válaszolta, hogy növekedett. A megkérdezettek 67,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt korábban sem hitele, és most sincs.

A vállalati felmérés eredményei szerint a négy alindexből három érdemben javult az előző hónaphoz képest, míg a legpozitívabban, +19,2 ponton álló iparági környezet alindex nem változott. A legnegatívabb továbbra is a gazdasági környezet megítélése, azonban itt jelentős javulás történt, –20,4 pontról –12,8 pontra. A termelési környezet alindexe –13,5 pontról –8,8 pontra, az üzleti környezeté pedig –15,0 pontról –8,4 pontra javult. Ez azt jelenti, hogy

a vállalati helyzetértékelés, eltávolodva a tavaly áprilisi és őszi mélyponttól, megközelítette tavaly márciusi – a járvány kezdetén tapasztalt – szintjét.

A korlátozások lazítása nyomán a legjelentősebb javulás a következő 1 év gazdasági folyamatainak megítélésében történt.

Az előző havi 12,5 százalék után már csak 7,5 százalék mondta, hogy jelentős, míg 18,9 százalék után 15,3 százalék, hogy kismértékű romlásra számít. 21,9 százalékról 17,1 százalékra csökkent a stagnálásra számítók aránya, míg jelentősen, 8,9 százalékponttal 44,0 százalékra nőtt a kismértékű javulást váróké. Jelentős javulást az előző havi 7,3 százalék után májusban 9,3 százalék valószínűsít.

A kérdések közül leginkább a vállalatok hitelállományának elmúlt 12 hónapban tapasztalt alakulását viszgáló kérdés pontértéke mérséklődött, bár az eltérés itt sem volt jelentős. A csökkenő hitelállományról beszámoló vállalatok aránya alig változott májusban, 7,0 százalékot tett ki, azonban az előző havi 7,5 százalékról 10,3 százalékra nőtt azok aránya, akik növekvő hitelállományról számoltak be. 67,4 százalékról 63,7 százalékra csökkent azok aránya, akiknek nem volt hitele, és most sincs, míg a változatlan hitelállománnyal rendelkezők aránya stagnált (17,5 százalék).

A konjunktúraindexről

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Az intézet 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet.

Havi rendszerességű felmérésükben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést tesznek fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapják meg a konjunktúraindexeket.

Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítenek a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.