késői érés

2020.07.16. 17:30

Országszerte megkezdődött a dinnyeszüret

A csökkenő termőterület ellenére, de a korszerű fajtaválasztéknak és technológiának köszönhetően idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Jászapátin.

Budapest, 2020. július 16. Dinnyeszüret Jászapátiban 2020. július 16-án. Országszerte megkezdõdött a görögdinnye-szüret, idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelõk. MTI/Vajda János

Forrás: MTI

Fotó: Vajda János

Mártonffy Béla ismertette, hogy a változékony időjárás miatt

a magyar görögdinnye idén kicsit megkésve, július 15-20. között érik be, és szeptember 15-ig elérhető lesz az üzletekben, piacokon.

A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.

Idén számottevően csökkent a belföldi görögdinnye termőterülete, a korábbi években jellemző 4500-4800 hektárról 4000 hektárra.

A koronavírus-járvány hazai megjelenése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, ezért több termelő a bizonytalan jövőtől félve csökkentette a termőterületeit a tervezetthez képest.

Emellett a csökkenésben az is közrejátszik, hogy hűvös időben visszaesik a kereslet az áru iránt.

Bár a termőterület csökkent és a termesztést idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés is nehezítette, azonban a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők – tette hozzá.

Az elnök kiemelte, hogy

az átlagos magyar dinnyefogyasztás évente 10 kilogrammot tesz ki,

amely az időjárástól függően 8-12 kilogramm között mozog. A megtermelt dinnye 60 százaléka belföldön fogy el, egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a mag nélküli dinnyék. A termesztésben terjednek a hibridek, a magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesztés is, amely a jövőben előrébb hozza majd a szezont.

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztőként van jelen az Európai Unióban (EU) – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A belföldi termesztésű görögdinnye harmada export, amelyet többek között a cseh, a lengyel, a szlovák piacra szállítanak.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között, valamint mindig friss, jó minőségű és magyar dinnyét kínáljanak a lakosságnak.

Sándor László, dinnyeágazati szakértő hozzátette, hogy most keresleti piac van a magyar görög- és sárgadinnye iránt, a belföldi piac preferálja a hazai frissebb és zamatosabb dinnyét.

A magyar piacon a 4-8 kilogrammos dinnyék a legkeresettebbek,

a trendek a mag nélküli és a „jégszekrény dinnyék” felé mutatnak, de keresik szeletelt formában is.

Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő, dinnyetermelő szerint „a magyar dinnye minőségben különb, mint bárkié, mert benne van a magyar gazdák szorgalma, tudása, és benne van az a területi, éghajlati adottság, amely miatt sokkal finomabb dinnyét tudunk termelni”. Ezért kéri a fogyasztókat, hogy az import helyett a magyar dinnyét válasszák.

Borítókép: dinnyeszüret Jászapátiban 2020. július 16-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában